Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."

1378

PALASIK MARIA

ségében vagy azt adták meg, hogy nyugdíjas, vagy azt, hogy segédmunkás.59 Tehát a hatalom birtokosai az egykori titulusok felélesztésével legitimálni próbálták tettüket, hogy meg tudják ideologizálni az adott kitelepítés alapját. A másik dolog, ami még inkább a kitelepítés mögötti eszmeiségről árulkodik, az a kitelepítettek neve előtt az egykori nemesi és főnemesi címek feltüntetése (herceg, gróf, báró, lovag, vitéz) volt. Tették ezt annak ellenére, hogy a hatályos jogszabályok szerint a kiváltságot és rangot jelentő címeket egyértelműen tilos volt használni Magyarországon, mivel az 1947: IV törvénycikk ezeket eltörölte. A törvény megszüntette a magyar nemesi és főnemesi rangot, az örökös főispáni címet és azokat a rangjelző címeket, méltóságokat, amelyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos), valamint a „vitéz” címet is.60

A kitelepítés első hete

A kitelepítés folyamatának első hetéről rendelkezésünkre áll Házi Árpádtól egy viszonylag részletes, 1951. május 26-i keltezésű feljegyzés. Eszerint május 21. hetében 150 családot terveztek kitelepíteni Budapestről - méghozzá három turnusban: kedden, csütörtökön és szombaton. A véghatározatokat mindig az előző napon hajnal 5 órakor kezdték kézbesíteni az érintetteknek, rajta szerepelt a címzett, aki miatt elszenvedték a kitelepítést, illetve a vele egy háztartásban élők neve.61 A feljegyzés szerint a kitelepítettek első csoportját május

22-én Kőtelekre, a másodikat 24-én Besenyszögre, a harmadikat pedig május 26-án Tiszasülyre szállították. A szállítás minden esetben a véghatározat kézbesítését követően 24 órán belül megtörtént. A szállítási napokon hajnali negyed 4-kor rendőrök jelentek meg az érintettek lakásán. Teherautóval a BM által kijelölt pályaudvarra szállították az összerakott holmikat; a lakást, vagy annak bizonyos helyiségeit - abban az esetben, ha maradt a lakásban olyan személy, aki nem szerepelt a kitelepítési végzésen - pedig ragasztószalaggal lezárták. A kény szer lakhelyre a családok holmiját a vasútállomástól a kijelölt címig szintén tehergépkocsin vagy szekérfuvaron — többnyire a befogadóként kijelölt gazdák — szállították el.62

Házi Árpád feljegyzéséhez annyit tehetünk hozzá kiegészítésképpen, hogy a leponyvázott pótkocsis teherautók a meghurcolt embereket az életük legfontosabbnak gondolt tárgyaival együtt a Magdolnavárosi (Angyalföldi) pályaudvarra szállították.63 Itt félretolt vágányon állomásozott az a szerelvény, ame-59 Ezeket a kérdőíveket tanulságos lenne feldolgozni; abból a szempontból is, hogy mi történt az itthon maradt magyar középosztállyal 1945 után.

60 A törvény egyúttal a megszólításoknál és címzéseknél is megtiltotta a társadalmi megkülönböztetésre utaló címek használatát (mint főméltóságú, kegyelmes, nagyságos, nemzetes, tekintetes stb.), a későbbiekben csupán a tudományos és az egyházi címek viselését engedélyezte. Lásd Palasik Mária: A jogállam megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon, 1944-1949. Napvilág Kiadó Bp. 2000. 133-134.

61 MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 5-6. Jelentés a nemkívánatos elemek Budapestről történő kitelepítéséről, 1951. május 26.

62 Uo. 5.

63 A visszaemlékezésekben más fővárosi pályaudvarokról is említést tesznek, ezeknek azonban nincs nyoma a levéltári iratokban. Például: Dr. Országh Sándomé visszaemlékezése. In: Dessewffy Ti-