Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ... 1951-1953 1377 tartalmazta a befogadó foglalkozását, az igénybe vett helyiség nagyságát, és a házban lévő lakások számát. Ezt a BM a visszaküldés előtt leválasztotta, és csatolta a kitelepítési véghatározat anyagához. A belügy a befogadásra kényszerített háztulajdonosok foglalkozása mellett szintén nagyon leegyszerűsített kategóriákat tüntetett fel egyértelmű tartalommal: az „osztályellenség” kategóriájába tartozott a kulák, a malomtulajdonos, a „volt kocsmáros és gazdálkodó”, a „volt csendőr és gazdálkodó”, a volt földbirtokos vagy a bércséplő. Egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy a lakásbeutaló véghatározatok címzettjei a falusi osztályellenségként megbélyegzett családok voltak. Azokat pedig, akik a kitelepítés napi teendőinek lebonyolításában való részvételre köteleztek, szóban és írásban tájékoztatták a feladataikról.55 Az előkészítésben, a kitelepítendők névsorának összeállításában és az adatgyűjtésben körülbelül 80 ember vett részt.56 A hatályos törvény megsértése A kitelepítendő véghatározat címzettjei mellett mindig olvasható egy, az érintett foglalkozására vagy társadalmi hovatartozására utaló besorolás, azaz többségében csak valaha volt társadalmi státusára. Ez egyben azt is elárulja, vajon miért esett az illető és családja a kitelepítendők csoportjába. Ez a címkézés, akár valós címre, rangra, státusra utalt, akár nem — mint egy „állandó jelző” —, végigkísérte az illetőt gyakorlatilag a kérdőíves felméréstől a kitelepítés során keletkezett minden hivatalos iratban. Tulajdonképpen a kitelepítési véghatározatokban megnevezett foglalkozások alapján felállítható a Rákosi-korszak egyféle ellenségkódexe.57 Jelzésképpen csak néhány a használt besorolások közül: miniszter, államtitkár, kormányfőtanácsos, minisztériumi tanácsos, pénzügyi tanácsos, főpolgármester, alpolgármester, felsőházi tag, földhitelintézeti igazgató, tábornok, vezérőrnagy, csendőrezredes, rendőrtiszt, rendőrfelügyelő, főkapitány, földbirtokos, bankháztulajdonos, bankigazgató, gyártulajdonos, pezsgőgyáros, papírgyáros, likőrgyáros, szalámigyáros, szállodatulajdonos - vagy mindezek özvegye. (Például külön kategóriát jelentett Purgly Emil földművelésügyi miniszter, aki neve mellett még azt is feltüntették, hogy Horthy sógora.58) Mindenképpen kiemelendő, hogy sehol nem tették hozzá, hogy egykori, pedig kellett volna, mivel Magyarországon a földtulajdont még 1945- ben államosították, de 1950-re gyakorlatilag felszámolták a magántulajdont, és az államosítás elért minden szektort a bankokon, a gyárakon és üzemeken, a szállodákon túl még a nyilvánosházakat is. A kérdőíves felmérésben egyébként szerepelt a kitelepítendő személy kitelepítéskori aktív foglalkozása (is), ott több-65 Kis-Kapin R Budapesti kitelepítettek Gyulaházán i. m. 58 MNL OL XIX-B-l-j 39 doboz. 00487. Zárójelentés a nem kívánatos elemek Budapestről történő kitelepítéséről (1951. május 21 - július 18.), 1951. július 23. 57 Gyarmati György. Ellenségek és bűnbakok kavalkádja Magyarországon, 1945-1956. In: A nagy testvér szatócsboltja i. m. 107. 58 MNL OL M-KS 276. f. 65/183. ő. e. 32. A BM kimutatása az 1951. május 21-től július 18-ig elszállított családok családfőinek foglalkozásáról, 1951. júhus 18.
