Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Palasik Mária: A budapesti kitelepítések politikai háttere és levezénylése, 1951-1953: "Lehetetlen, hogy a város legdöntőbb részében ezrével lakjanak a régi rendszer elszánt hívei ..."
A BUDAPESTI KITELEPÍTÉSEK POLITIKAI HÁTTERE ... 1951-1953 1371 Döntöttek arról, hogy kitelepítés kezdetének napja 1951. május 21., lebonyolítója pedig a Belügyminisztérium az Államvédelmi Hatóság teljes támogatásával. Határoztak arról is, hogy az akciót legkésőbb 1951. szeptember 15-ig be kell fejezni. Ez alatt az idő alatt a hatóságoknak 5500 család kényszerlakhelyre költöztetését kell megszerveznie úgy, hogy az első időkben heti 120-150 családot, majd fokozatosan egyre többet kell elszállítani. Innen tudjuk, hogy a kitelepítendő családok létszámára 5500 fős keretszámot adták meg, vagyis ez azt is jelenti, hogy már a szándék szerint sem egyéneket, hanem családokat köteleztek kényszer-kitelepülésre. Megnevezték a célállomást biztosító megyéket is, illetve hogy melyik megyében hány család befogadását kell megszervezni. Eszerint Szolnok, Békés, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves és Pest megyét, vagyis az ország keleti részét jelölték ki a befogadásra.31 Ugyanakkor megtiltották, hogy bárkit is betelepítsenek az ún. szövetkezeti községekbe és városokba, valamint az Iparfejlesztési Igazgatóság üzemeinek (IFIG-üzemek)32 telephelyére. Leszögezték, hogy az első héten kitelepítetteket kizárólag Szolnok megyébe lehet vinni. Meghatározták a kitelepítések konkrét menetét is. Eszerint a kitelepítésről szóló véghatározat kézhezvétele után 24 órán belül meg kell szervezni az érintettek „rendőri úton történő” elköltöztetését. A kitelepített családfő 500 kilogramm, a többi családtag pedig fejenként 250 kilogramm holmit vihet magával - ebbe beleértették az élelmiszert, a ruhaneműt és a bútorokat; a holmik elszállítása tehervagonban, míg az embereké személykocsikban történjen. Az érintettek lakásban maradt értékeit az állami bizományi üzletláncnak kell átvenni értékesítésre. A szállítás költségeit levonva, a fennmaradt összeget el kell(ett volna) küldeni az érintetteknek. Az ugyanazon a héten kitelepítendő családokat nem egy nap alatt, hanem a hét három napjára elosztva kell elszállítani. A határozat végrehajtására egy központi „irányító csoport” alakításáról döntöttek azzal, hogy tagjait az MDP Budapesti Pártbizottsága, a Budapesti Városi Tanács, a Belügyminisztérium és az ÁVH egy-egy képviselője adja. Kiemelték, hogy ez és csakis ez a csoport adhat mentesítést a kitelepítés alól. Döntöttek arról is, hogy a mentesítési kérelmeket a Budapesti Rendőrkapitányságlamvédelmi Hatóság vezetője, Házi Árpád pedig — Zöld Sándor tragikus öngyilkossága után — frissen kinevezett belügyminiszter volt. 31 A tervek szerint Szolnok, Békés, Hajdú és Heves megye ezer-ezer családot, míg Szabolcs, Borsod és Pest megye 500-500 családot kapott befogadásra. 32 Iparügyi Minisztérium Iparfejlesztési Igazgatósága. 1948-ban létrehozott, az Iparügyi és a Honvédelmi Minisztérium közös felügyelete alatt működő iparigazgatási szerv. Többek között hatáskörébe tartozott a hadiüzemek felügyelete és ott a hadianyag-gyártáshoz kapcsolódó foglalkoztatás, a gyártás minőségi és mennyiségi ellenőrzése, a honvédség szükségleteinek időbeni biztosítása, hadianyagszabványok, -normák, -típusok stb. használatának kötelezővé tétele, továbbá felkutatni és nyilvántartani a hadianyaggyártásra számba vehető üzemeket, közreműködni a nyugatra hurcolt hadiipari gyári berendezések hazaszállítása érdekében. Lásd Pap Péter-. Erőltetett fegyverzettechnikai fejlesztés 1945-1950. Katonai Logisztika, 2013/1. 208. http://www.honvedelem.hu/container/ files/attachments/39610/kl-2013-l.pdf (A letöltés ideje 2015. március 13.) Újabban: Germuska Pál: A magyar középgépipar. Hadiipar és haditechnikai termelés Magyarországon 1945 és 1980 között. ÁBTL, Argumentum, Bp. 2014. 97-104.
