Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1351 beosztottak a legmerevebben elzárkóztak az elől, hogy akárcsak meg is hallgassák mondanivalómat. Nem voltak hajlandóak semmiképpen megmagyarázni, hogy hol és miben is követtem el bűnt vagy akárcsak valami hibát. A tulajdonképpeni nyomozásnak, az ügy tényleges kivizsgálásának ez a merev elutasítása, ami mindjárt kezdettől fogva párosult verésre és hasonlóakra vonatkozó fenyegetésekkel és olyan kezeléssel, mintha megrögzött ellenség lennék — tudtam, hogy ők maguk is pontosan tudják, hogy ez egyáltalán nem igaz — olyan helyzetbe hozott mint a kalitkába zárt és ott tehetetlenül vergődő madár. Miután leszögezték azt a tényt, hogy én Rajkkal az AVO-n teljesített munkámmal kapcsolatos kérdésekről beszéltem, többet soha nem volt szó tényleges munkámról, valóban elkövetett cselekedetekről, sőt arról sem, hogy milyen volt igazán Rajkkal a kapcsolatom, ártottam-e tényleg, vagy akárcsak akartam-e valaha is ártani. A kihallgatások során mindenben a pártra hivatkoztak és ugyanakkor akárki került is szóba, letartóztatott vagy szabadon lévő ember, akármi is volt a pillanatnyilag szóban forgó kérdés, rendszeresen hazudtak, minden tényt kiforgattak és elferdítettek azért, hogy engem félre vezessenek és olyan állapotba hozzanak, hogy szükségesnek tartsam mind magamra, mind pedig másokra vonatkozó legképtelenebb állításoknak jegyzőkönyvi vállalását. Úgy állították be, hogy a párt kívánja ezt tőlem ...,”113 Az új, 1954-1955-ben írott önéletrajzok rendkívül kalandos, gazdag képet adnak a volt brigadisták életútjáról, a „spanyol fejezet” előtt és után. Érdemes lenne ezeket összegyűjteni és kiadni - a két világháború közötti magyar és európai munkásmozgalom és antifasiszta ellenállás történetének mélyebb megértéséhez. Ráth például 1937-ben érkezett egy Franciaországból indított csoport tál114 spanyol földre, ahol a nemzetközi önkénteseket az albacetei bázison fogadták: „A vonatnál minden nemzetiség káder-osztályának kiküldöttje várt, többek között a magyar is. Ekkor ismertem meg Hász Lászlót, a magyar káderosztály vezetőjét” írja Ráth. Ezek feladata volt az érkezettek megismerése (önéletrajzot írattak), s képzettségük, egészségi állapotuk szerint osztották be a katonai egységekhez. Tüzéregységhez került, majd hamarosan őrmester, később hadnagyi kinevezést kapott, s a bázis törzsparancsnokának segédtisztje lett. Itt kérte a kommunista pártba való felvételét. Mindebből, írja Ráth, 1949-es vádiratában már csupán egy rövid és hamis mondat született: „Tiszti kinevezésemet azzal nyertem el, hogy antifasiszta harcosokat besúgtam”. Ráth önéletrajzában sok magyar önkéntes neve bukkan fel. Haász László neve ismét akkor, amikor a magyar zászlóaljhoz küldték Albacetéből. Ráth csak 113 Beck János egyike volt a Rajkhoz legjobban és Spanyolország óta folyamatosan hozzá kötődő személyeknek. 1938-ban a magyar zászlóalj parancsnokának, Szalvay Mihálynak és a zászlóalj politikai biztosának, Rajk Lászlónak volt a tolmácsa. Velük baráti kapcsolatba került. Rajk belügyminiszter az ÁVO-hoz tisztnek, majd külügyminiszterként a minisztérium politikai osztálya vezetőjének nevezte ki. Ekkor tartóztatták le. ÁBTL 2.1.I/74-a, 1-18. Idézet az 16-17. oldalakon. 114 A magyar önkéntesek Spanyolországba küldésének fő szervezője Franciaországban Szabó Ferenc volt. 1945 után hazatért, de koholt vádak alapján a politikai rendőrség internálta. A táborban halt meg.
