Századok – 2015

2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei

1352 ANDERLE ADAM hallomásból értesült Haász itteni fogadtatásáról: „Mikor Hász a zászlóaljnál megjelent, majdnem forradalom tört ki a zászlóaljban és agyon akarták verni Hászt, akit erre gyorsan hátraküldtek a brigád-törzshöz.” Rajkkal, mint említettem, Ráth személyesen csak a gurs-i táborban ismer­kedett meg - de akkor még valódi nevét sem tudta: ő Firtos Lászlóként ismerte, s feltűnt neki Rajk műveltsége, jó előadói készsége, ami miatt szemináriumot is vezetett a magyar foglyoknak. „Erről a jegyzőkönyvem és a vádiratom úgy em­lékszik meg, írja Ráth, hogy titkos trockista szemináriumot tartottunk”. Harcolt a francia hadseregben is, ami azután, hasonlóan a belga és a fran­cia ellenállásban való részvételhez, az imperialista kémkapcsolatok vádjává változott.115 Oránon, Egyiptomon, Irakon, Iránon keresztüljutott Szovjetunióba a ma­gyar brigadisták egy ötven fős csoportjával. Mátyás Lászlóval itt a szovjet had­sereg kötelékébe osztották. Egy Moszkva melletti NKVD üdülőben laktak, ahol Farkas Mihályt116 és Szántó Zoltánt117 is megismerték. Moszkvában Rákosi Mátyás is fogadta őket, akinek be kellett számolniuk élményeikről, „az emberekről és azok sorsáról”. Ezt írja Ráth: „Ezzel kapcsola­tosan felmerült Rajk neve is, akiről mind a ketten nagyon dicsérően beszél­tünk. Rákosi Mátyás ezzel kapcsolatban akkor azt mondta: „Az elvtársak rövi­desen Magyarországra fognak kerülni, talán előbb mint én. Vigyázzanak akkor a spanyolharcosokra, mert mi magukat a párt aranytartalékának számítjuk és Rajk, úgy látszik, a fiatal nemzedék nagy ígérete. Vigyázni kell rá, nehogy baja essék” - idézi fel Ráth Rákosi akkori szavait.118 A „Vizsgálati dosszié Rajk László és tsai ügyében” címmel az 1954-55-ös felülvizsgálatok jegyzőkönyveit tartalmazza. Ebben a más perekben elítéltek Rajkról mondott vallomását olvashatjuk. Ám Ráth Károly, Cséby Lajos, Tömpe István, Beck János, Szántó Zoltán új, Rajk László melletti vallomásai mellett tartalmaznak egy Rajk ellenes, Haász Lászlót védelmébe vevő tanúvallomást is, melyet 1954. augusztus 24-én rögzítettek. Az érdekes az, hogy a tanúskodó sze­mély neve — Ebrói István — nyilvánvalóan álnév. Vezetékneve arra utalhat, hogy ott lehetett a magyar zászlóaljban az ebrói ütközet előtt. Figyelemre méltó a tanúvallomás azért is, mert Haász vádjait részletesen ismétli — tehát jól ismerhette a nevezetes Haász-feljegyzést — amit egyébként Rajk nem kapott meg. Magunk az „Ebrói” álnév mögött Kepes Imre személyét gyanítjuk, aki Haász egyik társa volt a Rajk-elleni memorandum aláírásában. Szembetűnő azonban, hogy miközben a tanúvallomás a részletekben is­métli a Rajk-ellenes vádakat, a lényeget tekintve a Rajkot érintő vádak súly­pontja nem a Haász-féle feljegyzést ismétli. Nem szerepel benne a trockizmus, mely 1949-ben még a fő vád, ehelyett a „burzsoá nacionalizmus” valamint az 115 Ráth dosszié, ÁBTL.2.1. I/37-a, 16-18. 116 Farkas Mihály a polgárháború alatt, mint a Kommunista Ifjúsági Intemacionálé megbí­zottja, többször járt Spanyolországban. 117 1935-ben emigrált a Szovjetunióba, a Komintern titkárságán dolgozott. A második világhá­ború alatt a moszkvai rádió magyar szerkesztőségét vezette. 118 Uo. 9-20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom