Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1350 ANDERLE ÁDÁM A számos vallomásból, ugyancsak illusztratív jelleggel mutatjuk be Ráth Károly vallomásának részleteit. Ráth Károly,109 aki rendőrezredesként került vád alá 1949-ben, 1954. június 24-én, felülvizsgálati vallomásában a következőket jelentette ki: „Az Államvédelmi Hatóság 1949. szeptember 12-én délután, a Rajk-féle összeesküvés részeseként letartóztatott és beszállított az Andrássy út 60. alá. Itt a Pártra hivatkozva, valamint különféle testi és lelki kínzások alkalmazásával és megtévesztéssel több jegyzőkönyvet írattak velem alá, amelyben bevallom, hogy Rajk párt- és népellenes összeesküvésének tagja voltam, az Államvédelmi Hatóság beosztottjai között bomlasztó munkát folytattam,110 vezetője voltam egy három tagú — Csatáriból, Kovácsból111 és belőlem álló — bomlasztó csoportnak, a Magyar Távirati Irodánál pedig, ahol a magyar rádió idegen nyelvű adásainak vezetője voltam, szabotáltam a jugoszláv nyelvű adások hatékonyságát. Ezt az összefoglaló vádlotti jegyzőkönyvben szereplő vallomásomat a fent említett kényszer alatt a tárgyaláson is fenntartottam. A tárgyaláson Kovács Ferenc vallott ellenem, én is ő ellene. A váci fegyházban megtudtam tőle, hogy őt is ugyanolyan eszközökkel kényszerítették mint engem. A bíróság, vallomásom alapján 8 évi fegyházra ítélt. Kijelentem, hogy a vád elejétől a végéig hazugság, a jegyzőkönyvben a tények szándékosan elferdítve, hazugan vannak beállítva vagy pedig koholtak. Állításom bizonyítására mellékelem életrajzomat, amelyben leírom mindazokat az eseményeket, amelyeken a vád alapszik, úgy, amint azok megtörténtek.”112 A felülvizsgálat során új, reális és hiteles önéletrajzok születtek, hiszen az 1949-1950-es vádakat a hamis információkkal teletűzdelt, gyakran már előre gyártott életrajzokra alapozták. Az életrajzokban történő „bevallás” ugyanis elegendő volt a vád megalapozottságának igazolására. Ördögi mechanizmus volt ez: csak úgy lehetett Rajkra terhelő vallomást tenni, ha önmagukat is megvádolták, illetve elfogadták a vádakat. Más esetekben viszont egészen nyilvánvalóan már előre megírt jegyzőkönyvekkel dolgoztak a kihallgatok: a valódi tények nem zavarták meg e koncepciós eljárásokat. Példaként Beck János 1954-es vallomásából idézünk egy részletet: „Őrizetbe vételem után az ÁVO-n folyó nyomozás során az engem kihallható összes 109 Ráth Károly (1903-1985) Aradon született. Érettségivel és kereskedelmi iskolai oklevéllel rendelkezett. 1920 óta aradi, majd temesvári és brassói újságoknál dolgozott. 1928-tól Párizsban élt, itt kapcsolódott a kommunista mozgalomhoz, Karikás Frigyes révén. 1937-ben ment innen Spanyolországba, itt hadnagyként szolgált. A magyar Rákosi-zászlóalj néhány tisztjével 1939 elején, a visszavonuláskor, Barcelonában ismerkedett meg (Tömpe István, Tömpe András, Mátyás László, Sebes Sándor és Imre, Sziklai Sándor, Banéth Jenő, Mező Imre, Vándor László Gyáros László nevét említi). Rajkkal a Gurs-i táborban ismerkedett meg, ahol Rajk egy érdekes előadása után mint az Egység című táborújság szerkesztője felkereste, hogy cikket kérjen tőle. Rajkot Firtos néven ismerte még ekkor. Vernet-i táborba 11 magyart vittek innen, ebben a csoportban Rajkkal együtt ő is benne volt. Vizsgálati dosszié. Ráth Károly. ÁBTL V-142708/1. Önéletrajz, 32^43. 110 Ráth egy ideig az AVH-nál rendőrezredesként szolgált. 111 Mindketten brigadisták voltak, s mindkettőjüket elítélték, Csatári Józsefet 13 évre, Kovács Ferencet 7 év börtönre (mindketten ezredesek voltak). 112 Vizsgálati dosszié, Ráth Károly. ÁBTL 2.1. I/37-a, 2.
