Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
A RAJK-PER SPANYOLORSZÁGI ELŐZMÉNYEI 1329 Magyar Önkénteseinek Szövetsége, amely a Rákosi-zászlóalj hagyományainak ápolását, a külföldön élő magyarokkal és más országok brigadistáival való kapcsolattartást fogalmazta meg célként, s valóban, a brigadisták világkonferenciáin igen aktív volt a magyar részvétel. A szövetség elnöke Szalvay Mihály a polgárháború legendás zászlóaljparancsnoka (Csapajev) lett, titkára pedig Rajk László. Tisztségviselői között ott találjuk Tömpe Andrást,9 dr. Kálmán Andrást,10 Beck Jánost,11 Ráth Károlyt,12 Mező Imrét,13 Sziklai Sándort,14 Gyáros Lászlót,15 Szarvas Pált16. Ügyvivő titkár Sebes Sándor17 lett. Mindannyian vezető állami és párttisztséget betöltő „spanyolosok” voltak. A Szövetség díszelnökének Rákosi Mátyást kérték fel. Az alapító ülésen két üdvözlő táviratot fogalmaztak meg. Egyet a Londonban székelő brigadisták világszövetségének, a másikat pedig a fasiszták elleni győztes partizánháború miatt nagy tekintélynek örvendő Tito marsallnak. Tóth György pedig azt javasolta, keressenek kapcsolatot a szerbiai magyar partizánokat tömörítő Petőfí-brigáddal. Ha az elkövetkező éveket nézzük, ezek a javaslatok nem tűntek szerencsésnek.18 A győzelem utáni eufóriában a magyar spanyolosok kezdeményezésére létrejött 1946-ban a Magyar-Spanyol Baráti Társaság is, amelynek Cséby Lajos19, immár vezérőrnagyként lett az elnöke, mellette pedig Ráth Károlyt látjuk a vezetőségben.20 A brigadisták aktív kapcsolatot tartottak a száműzetésben tevékenykedő spanyol köztársasági kormány budapesti követségével, képviselőjét nemcsak a brigadisták, de Szakasits Árpád, a köztársaság elnöke, Rajk László és Gerő Ernő miniszterek is fogadták. Julio Prieto Villabrille követet, aki 1946 novemberében érkezett Budapestre, Rákosi Mátyás is fogadta, s támogatásáról biztosította a spanyol követ kormányát. Rákosi e beszélgetésben utalt arra, hogy az ő nevét viselő „magyar brigád” a Kommunista Párton belül egyesület formájában továbbra is létezik és „kész visszatérni harcolni, ha ez szükséges”. Rákosi 9 Tömpe András (1913-1971) Rajkkal érkezett Spanyolországba, hadnagyként századparancsnok volt a polgárháborúban, később a francia ellenállásban harcolt. A Rajk-perben nem ítélik el, diplomata Latin-Amerikában és hírszerző tábornok, 1971-ben öngyilkosságot követ el. 10 Kálmán András orvosként vett részt a polgárháborúban. 11 Beck János (1915-2001) Szalvay és Rajk tolmácsa volt a zászlóaljnál. 12 Ráth Károly (1903-1985). 13 Mező Imre (1905-1956) Dinge a neve a polgárháborúban, ahol hadnagyi rangot ért el. Részt vett a francia Ellenállásban is. 1945 után párt és szakszervezeti középvezető. 1956-ban hal meg a forradalom idején. 14 Sziklai Sándor (1895-1956) brigadista, a francia ellenállásban is harcolt. Honvédezredes volt 1945 után. 15 Gyáros László (1908-1980) 1936-1939 közt a spanyol polgárháborúban harcol, kapitány lesz, majd a belga és a francia ellenállásban vesz részt. 1945 után újságíró, diplomata. 16 Szarvas Pál (1908-1971) 1930-tól Franciaországban él. 1937-től harcol Spanyolországban, őrmesteri rangban. 1945 után belügyi majd diplomáciai szolgálatban dolgozott. 17 Sebes Sándor. A Rákosi-zászlóaljban harcolt. 18 Politikatörténeti Intézet Levéltára (továbbiakban PIL), 682.f. 16. ő.e., 1-12. 19 Cséby Lajos (1899-1977) a Rákosi zászlóalj első parancsnoka, 1945 után a Magyar Partizánszövetség elnöke, vezérőrnagyként. 20 Änderte A.: A magyar-spanyol kapcsolatok i. m. 126.
