Századok – 2015
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Anderle Ádám: A Rajk-per spanyolországi előzményei
1330 ANDERLE ÁDÁM itt a már említett Szövetségről beszélt, amely lapot is kiadott Igaz Szó néven. A Prietót követő spanyol köztársasági ügyvivő, Alvaro Guardiola y Costa pedig, aki a polgárháborúban Walter tábornok 14. nemzetközi brigádjának vezérkarában szolgált, egy jelentésében örömmel számolt be arról, hogy olyan régi brigadista barátait, mint Münnich Ferenc, Cséby Lajos vezető tisztségekben találta, Rajkkal pedig, aki ekkor belügyminiszter volt, öt hónapig együtt is szolgált. Április 14-e, a második spanyol köztársaság kikiáltásának napja fontos politikai esemény volt 1946-1948 között Budapesten is.21 A hidegháború kirobbanása után azonban Franco kormánya felértékelődött az USA számára. Szovjetunió és a csatlós országok pedig, Jugoszláviát leszámítva, megszakították diplomáciai kapcsolataikat az emigráns köztársasági kormánnyal, amelyet Nyugat demokratikus blokkjához soroltak, s amelyben emiatt a spanyol kommunisták sem voltak már jelen. 1949-1950-ben már az április 14-i ünnepségek is elmaradtak Budapesten. A magyar brigadista önkéntesek megítélése ebben az új politikai erőtérben negatív előjelet kapott. A „spanyolosok”, mint a per vádlottai Az 1949-ben kezdődő koncepciós perek 150-nél több kommunistát érintettek, ám kétségtelenül Rajk László volt a legkiemelkedőbb személyisége e pereknek. Mellette pedig ott találjuk a vádlottak között a legismertebb spanyolos önkénteseket is. Az 1908-ban, az erdélyi Székelyudvarhelyen született Rajk László 1930-ban, egyetemistaként lett a magyar KP tagja, a spanyol polgárháborúban pedig a 13. nemzetközi brigád Rákosi-zászlóaljának a párttitkára. Az ebrói csatában megsebesült, a visszavonulás után a francia táborokból kikerülve 1941-től Magyarországon az antifasiszta ellenállás szervezője, a KMP Központi Vezetőségének titkára. 1944 decemberében a nyilasok letartóztatták és átadták a Gestapónak. Münchenben szabadult, s 1945 májusában visszatért Magyarországra, ahol a kommunista párt Központi Vezetőségének a tagja lett, 1946-tól 1948 őszéig belügyminiszter. Persze Rajk is keményvonalas sztálinistaként tűnik elénk. Belügyminiszterként a polgári demokratikus ellenzéket verte szét, az első koncepciós pereket is konstruálva. Minisztériumához tartozott a hírhedetté váló, NKVD-tanácsadók által irányított Államvédelmi Hatóság (ÁVH) is, amely a koncepciós perek előkészítését, a kegyelten kínzásokkal kikényszerített vallomásokat „gyártotta”.22 A „moszkvai” magyar pártvezetők mégsem bíztak benne. Hódos György, akit az egyik mellékperben ítéltek el, később a következőképpen magyarázta, miért is lett Rajk „kiváló céltábla” Rákosi számára. Egyrészt „spanyolos”, (a Nyugatról visszatértek) tehát az egyik gyanús csoport tagja, s mint hazai [tehát nem Moszkvából jött, AA] illegális kommunista, egy másik gyanús „célcsoport” tagja is volt. 21 Uo. 124-127. 22 Hódos Gy.: Kirakatperek i. m. 60. Rajkra legújabban lásd még Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon, 1945-1956. Bp. 2011. 148-160.
