Századok – 2015
2015 / 5. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Murber Ibolya: Grenzöffnung 1989. Innen- und Aussenperspektiven und die Folgen für Österreich
TÖRTÉNETI IRODALOM 1317 forradalom a tulajdonosi rend alapján állt, azt védelmezte. Azért kellett a hazaözönlő több százezer katonát leszerelnie, mert azok akkor semmiféle határvédelemről nem akartak tudni. Sokkal inkább szenvedéseiket akarták megtorolni. A kurucos romantika kelléktárában természetesen jól hangzik, hogy „az önálló magyar haderő” „a semmiből hozta létre saját hírszerző és kémelhárító szolgálatát”(9.), ám a népi bölcsességgel együtt elmondhatjuk, hogy a semmiből csak semmi lesz. E látványos fordulat sem illeszkedik egyébként Szakály Sándor történelemszemléletébe, hiszen ismeri a dualizmus, benne a közös — tehát nem csekély mértékben magyar — hadsereg, az önálló magyar honvédség történetét. Mindennek alapján a születés előzményeit és történetét később maga is reálisan beszéli el. Végül szóvá kell tennünk, hogy nincs a kötetnek névmutatója. Nem nagy munka lett volna az elkészítése, elkészíttetése, míg annak hiánya a használókra sok felesleges munkát ró. Miközben maga a munka (ismételjük) érdemi segítség, hogy a címben ígért monográfiát valaki — első helyen természetesen e könyv szerzője — megírja. Pritz Pál GRENZÖFNUNG 1989. INNEN- UND AUßENPERSPEKTIVEN UND DIE FOLGEN FÜR ÖSTERREICH. Andrea Brait / Michael Gehler (Hg.) Böhlau Verlag, Wien - Köln - Weimar, 2014. 545 o. 2014 az évfordulók éve volt Ausztriában is. A jubileumokhoz kötődő „emlékezetkonjunktúra” nyugati szomszédunknál nem csak az 1814-15-ös bécsi kongresszusnak és az első világháború kezdetének szólt, hanem az 1989-es régiónk számára sorsfordító esztendőnek is. A különböző kerek meg- és visszaemlékezések természetszerűen eltérő hangsúllyal jelentek meg az osztrák történettudományos munkákban. Egyértelműen az első világháborúval kapcsolatos szakirodalom uralta a tavalyi év osztrák könyvpiacát. A második világháború kitörésének 75. évfordulója nem okozott ilyen könyváradatot, miközben a bécsi kongresszus 200. jubileuma kapcsán több mint fél tucat tudományos munka jelent meg Ausztriában. Ezen kerek évfordulókhoz képest a szinte közhelynek számító kinyilatkoztatás — miszerint 1989 megváltoztatta Európa arculatát — nem képezte a tavalyi év osztrák tudományos publikációinak központi témáját. Megjelent egy tanulmánykötet az innsbrucki Studienverlag gondozásában, új orosz levéltári anyagokat is beépítve, Moszkva és az 1989-es átalakulások összefüggéseiről.( Stefan Karner/Mark Kramer/Peter Ruggenthaler/Manfred Wilke u. a. (Hg.): Der Kreml und die Wende 1989. Innsbruck, 2014.) Egy másik kötet pedig bemutatta a burgenlandi Vöröskereszt NDK-s menekülteket segélyező tevékenységét.) Tobias Mindler / Johannes Steiner (Hg.): Grenzenlose Menschlichkeit : wie das Rote Kreuz Burgenland 1989 den DDR-Flüchtlingen half. Eisenstadt, 2014.) A téma iránti tudományos érdeklődés hiánya összefüggésben állhat egyrészt azzal, hogy a negyedszázaddal ezelőtti eseményekhez a történészek számára az objektivitásra törekvő, tudományos távolságtartó megközelítés még nem igazán adott, másrészt a korabeli levéltári források nem, vagy csupán igen szelektíven hozzáférhetők. Ebből kifolyólag az osztrák és alapvetően az európai történetírás ezzel a témakomplexummal egyelőre csupán érintőlegesen foglalkozik, a különböző részterületek és a komplexitás teljes körű feltárása minden nemzeti történetírásban még várat magára, nem beszélve ennek összeurópai megközelítéséről. Mindezeket figyelembe véve úttörő kezdeményezésnek tekinthető a most bemutatásra kerülő 545 oldalas tanulmánykötet, amely arra vállalkozott, hogy európai kontextusba ágyazva rámutatasson Ausztria 1989-es szerepére, a határnyitás jelentőségére, rendeltetésére és annak hosszú távú hatásaira. Ez a munka vitathatatlanul az első tudományos törekvés arra, hogy azokat a változásokat — legyenek azok gazdasági, társadalmi vagy éppen kulturális természetűek — amelyeket 1989 okozott Ausztriában összehasonlító jelleggel bemutassa, túllépve a hagyományos kronologikus politikatörténeten. A húszszerzős tanulmánykötetet ketten szerkesztették. Andrea Brait, a Bécsi Egyetem tudományos munkatársa adminisztratív irányítója volt a kötet alapgondolatát biztosító nagy 2011-2012 között futó projektnek, amely a „nyitott határok, új korlátok, megváltozott identitások. Ausztria és szomszédai az 1989-es átalakulások óta a politika, gazdaság és kultúra területén” címet viselte. Akik a 20. századi osztrák külpolitikáról szóló tudományos kutatásokat és publiká-
