Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
1278 ZSOLDOS ILDIKÓ kezések.96 Az oroszországi hadseregreform97 kihirdetésének évében a kölcsönös bizalmatlanság légkörében lezajlott tárgyaláson a cári javaslat lényege abban állt, hogy békeidőben kell írásba foglalni és kodifikálni a szárazföldi háborúk törvényeit és szokásait. Bár a Brüsszeli Deklarációt egyik állam sem ratifikálta, az orosz tervezet — hiányosságai ellenére — mégis mérföldkőnek tekinthető a hadijog területén, mert alapjául szolgált a 25 évvel később Hágában született konvenciónak. Az 1899-es tanácskozás összehívását II. Miklós cár kezdeményezte, akitől a világsajtó azt remélte, folytatója lesz apja, III. Sándor béketeremtő politikájának.98 A 26 állam részvételével lezajlott hágai konferencia célját az utolsó Romanov a Brüsszeli Deklaráció revíziójában jelölte meg. Szokás ezt a rendezvényt „első nemzetközi békeértekezletnek” is nevezni, mert nem csak a háború törvényeinek és szokásainak nemzetközi egyezménybe foglalásáról, és ezeknek a szárazföldi háborúkon túlmenően a tengeri hadakozásra való kiterjesztéséről született döntés, hanem a nemzetközi konfliktusok békés, tárgyalásos rendezéséről, valamint a háborúk humanizálásáról. Megalkották a hadifogolykérdés első nemzetközi szabályozását.99 1906-ban Genfben 36 állam részvételével újabb konferencia ült össze, amelyen az időközben elavulttá vált megállapodások korrekciójáról értekeztek.100 Az 1907-es második hágai békeértekezlet tulajdonképpen fölfogható a második Genfi Konvenció szellemének továbbfejlesztéseként. A fent említett konvenciók a gyakorlatban a világháború kitörését követően vizsgáztak. Hamar megmutatkozott a nemzetközi jog korrekciójának szüksége. A svéd Vörös-Kereszt elnökének, Károly hercegnek a védnöksége alatt 1915. november 22-én Stockholmban svéd, német, osztrák-magyar és orosz vöröskeresztes megbízottak összejövetelt tartottak a hadifoglyok helyzetének javítása és az 1907-es Hágai Egyezmény kiegészítése tárgyában. A módosított megállapodás aláírására 1916. május 13-án került sor.101 Konkretizálták a hadifoglyok elszállásolását, egészségügyi ellátását szabályozó, a postai összeköttetéssel, a vallás gyakorlásával és kulturális tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket.102 Döntöttek továbbá vegyes bizottságok felállításáról, melyeket a svéd, dán, svájci, német, osztrák, magyar, orosz Vörös-Kereszt delegáltjai alkotnak. 96 II. Sándor külpolitikájának értékeléséhez 1. Czövek István-. Oroszország külpolitikája II. Sándor korában és a közvélemény. Nyíregyháza 1996. 97 Az 1874-es orosz hadseregreformhoz 1. Czövek István: Arcképek a XIX. századi orosz politika műhelyéből. (A. M. Gorcsakov és D. A. Miljutyin). Századok 118. (1984) 709-729. 98 Mihail Heller megállapítása szerint a leszerelés gondolata újdonságként hatott, de úgy Oroszország, mint a többi nagyhatalom külpolitikájában csak harmadrendű szerepet játszott. Mihail Heller - Alekszandr Nyekrics: Orosz történelem I—II. Bp. 20032. I. 652. 99 Az 1899-es Hágai Egyezmény hadifoglyokra vonatkozó rendelkezéseit a II. fejezet 4-20. szakaszai tartalmazták. Ezeket az 1907-es második Hágai Egyezmény szinte szó szerint átvette. Magyar Törvénytár. 1913. évi te. 472-475. 100 Az egyezmények elsősorban a beteg katonák sorsára, az egészségügyi intézmények felszerelésére, személyzetére és a betegszállításra vonatkozóan rendelkeztek. Hadifogoly magyarok i. m. I. 44. 101 Azzal a kötelezettséggel, hogy illetékes hatóságaik figyelmébe ajánlják a benne foglaltakat és szorgalmazni fogják azok betartását. Hadifogoly magyarok i. m. I. 67-68. 102 A hadifogoly fogalmának definiálására esetleges félreértések elkerülése végett nem került sor. Az ezzel még megpróbálkozó Brüsszeli deklaráció szerint a hadifogoly törvényes, lefegyverzett ellenség. Hadifogoly magyarok i. m. I. 46.; Petrák K.: Emberi sorsok i. m. 86.
