Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
A SZATMÁRI VÉCSEYEK ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1279 Legfőbb feladatuk a hadviselő országokban ellenőrizni a hadifoglyok életkörülményeit.103 Jogukban áll a katonai hatóságok engedélyével a táborokat és munkahelyeket104 megszemlézni, a hadifoglyokkal anyanyelvükön és tanúk nélkül kommunikálni,105 ellenőrizni a szállítmányokat és felvilágosítást kérni. Tapasztalataikról jelentésekben értesítik a svéd, s ennek útján az érdekelt vöröskereszt egyleteteket, amelyek az észrevételeket tudatják kormányaikkal. A bizottság jogosítványai között szerepelt továbbá fényképek készítése a hadifogolytáborokról, de csak az érdekelt állam katonai hatósága képviselőjének jelenlétében és engedélyével. Engedélyt kapott a bizottság arra is, hogy a hadifoglyok részére segélypénzeket osszon szét.106 Az anyacárné kezdeményezte első hölgyküldöttség 1915 novemberében indult útnak és 1916 februárjában érkezett haza.107 A küldöttség minden tagját egy-egy semleges ország állampolgára kísérte. A központi hatalmak bizottsága negatív tapasztalatokról tett jelentést. „Oroszországban — nem rosszakaratból, vagy céltudatos kegyetlenségből kifolyólag — de a nagy távolságok, gyér vasúti hálózat, elégtelen egészségügyi rendezések, az éghajlat rendkívül zordsága és az általános felkészültség hiányai miatt, a hadifogságba esettek keserves sorsban sinylődtek, és rajok estek áldozatul a fertőző betegségeknek.”108 Ebből kifolyólag merült fel az igény egy második delegáció indítására. Az ebben való részvételre kapott felkérést 1916 áprilisában Vécsey bárónő. „Készségesen, de lelkesedés nélkül vállalkoztam új szerepemre. ... A mostani világ vezetői, megalkusznak mindennel. Legyen az a vallás, a politika, a diplomácia, a kereskedelem, az államrendezés, a nemzetgazdászat, vagy privát élet bármely terén. Megengedhetővé teszik a megengedhetetlent, fentartva maguknak, hogy a származó rosszat más intézmények által orvosolják és kiegyenlítik. Ám csak a lelkiismeretet ismerő ember nem fojthatja magába a meggyőződést, hogy éppen a megalkuvás forrása minden bajnak a világon, s ezért még az orvoslást célzó 103 A hadifogoly-látogató küldöttségek ötlete Mária Fjodorovna anyacárnétól, a néhai III. Sándor özvegyétől, Dagmar dán hercegnőtől származott. E témában 1915 őszén kérelemmel fordult II. Vilmoshoz és Ferenc Józsefhez, akik a viszonosság elvén beleegyeztek a látogatásokba. 104 A Hágai Egyezmény A hadifoglyokról rendelkező II. fejezetének 6. cikkelye lehetővé tette, hogy a hadifoglyokat megfelelő díjazásért a fogságba ejtő állam „a tisztek kivételével rendfokozatukhoz és képességeikhez mérten mint munkásokat alkalmazhatja”. Magyar Törvénytár 1913. évi te. 472. Petrák Katalin kutatásai szerint az államtól hadifogoly munkaerőt igénylő magánszemélyek - oroszok éppúgy, mint magyarok - sok esetben visszaéltek azzal a számukra biztosított lehetőséggel, hogy a hadifogoly ellátása fejében a munkabér egy részét visszatartsák, és a silány ellátáson és szálláson kívül a hadifoglyok nem kaptak semmit. Petrák K.: Emberi sorsok i. m. 85. - A Cebriannéval kommunikációs kapcsolatba került munkások elégedetten nyilatkoztak munkaadójukról és életkörülményeikről. Cebrian I.: Gloria victis i. m. 86-88. 105 Cebrian grófnénak több táborban sem engedélyezték a magyar nyelvű érintkezést. Cebrian Gloria victis i. m. 83., 98-99., 162. 106 Hadifogoly magyarok i. m. I. 68-69. 107 Az orosz küldöttség egyik tagja Szamszonoff tábornok özvegye volt. Szamszonoff vezette a tannenbergi csatában az orosz hadsereg azon részét, amely a mocsarakba szorult. Az öngyilkosságot elkövető tábornok felesége a szemleút befejezése után megkapta az engedélyt a holttest felkutatáséira. A személyazonosság megállapítását a földi maradványon lévő érem, a katonatiszt tárcája, valamint a bal fogsoron lévő aranyhíd és korona segítette. Cebrian Gloria victis i. m. 23-24. 108 Uo. 9.
