Századok – 2015
2015 / 5. szám - KÖZLEMÉNYEK - Zsoldos Ildikó: "A mi háborúnk igazságos..." A szatmári Vécseyek és az első világháború
A SZATMÁRI VÉCSEYEK ÉS AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ 1277 konykodást. Az alapszabályok elfogadására az 1881. március 16-i ülésen került sor. Május 16-án a közgyűlés kimondta, hogy a Magyar Szent Korona Országainak Vörös-Kereszt Egylete megalakult.89 Ezek után pedig megtörtént fúziója a Magyar Országos Segélyező Nőegylettel. A Magyar Szent Korona Országainak Vörös-Kereszt Egyletének védnökségét a király és a királyné vállalta, országos elnöke Károlyi Gyula gróf lett.90 A világháború idején gróf Csekonics Endre látta el az elnöki posztot.91 Az egylet feladatát képezte az állami gondoskodást mintegy kiegészítve a harcokban megsebesült vagy megbetegedett katonák gyógyítása és ápolása, állapotukról és tartózkodási helyükről történő tájékoztatás. A hadifoglyok és internáltak hollétének felkutatása, róluk információ szolgáltatása, valamint a hadifogoly-levelezés cenzúrázása.92 Továbbá az elesett katonák családtagjainak támogatása, szegénygondozás, természeti katasztrófák esetén a mentési munkálatok segítése.93 A háború áldozatainak védelmét az 1864-es és 1906-os Genfi Egyezmény94 kodifikálta, míg a hadviselés jogát az 1899-es és 1907-es Hágai Egyezmény.95 Az 1864-es genfi értekezleten még nem hoztak határozatokat hadifogolykérdésben. 1874-ben a II. Sándor orosz cár kezdeményezésére összehívott brüsszeli tanácskozás eredményeként már születtek hadifoglyokra vonatkozó — kétségkívül még alapos átgondolásra és korrekcióra, kiegészítésre szoruló — rendel-89 Kiss Gábor és Sallay Gergely 1881. márc. 16-át tekinti a megalakulás dátuméinak, míg Flanek Rezső, az egylet központi titkára ápr. 15-ét, a királyi jóváhagyást, Hantos János pedig máj. 16-át. Kiss Gábor - Sallay Gergely: Vöröskereszt. In: Magyarország az első világháborúban. Lexikon A-Zs. Főszerk. Szijj Jolán. Szerk. Ravasz István. Bp. 2000. 725.; Flanek R.: A Vörös-Kereszt i. m. 77.; Hantos János: A Magyar Vöröskereszt 100 éve. Bp. 1981. 74-75. 90 A genfi Vörös-Kereszt Nemzetközi Bizottság eleinte nem vette tudomásul a megalakulást, álláspontja szerint ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchiában csak egy országos egylet létezhet, ez pedig már 1866-ban Bécsben megalakult. A dualista állam közjogi helyzetének megvilágítását követően 1882-ben mégis hozzájárult a magyarországi egylet működéséhez. Argay János: Visszapillantás. In: A Magyar Vörös-Kereszt Egylet Almanachja 1927. Bp. 1927. 50. 91 Csekonics Endrét 1918. nov. 12-én mentették fel elnöki tisztéből. Hantos J : A Magyar i. m. 88. 92 A hadifogoly-levelezést az 1907-es második Hágai Egyezmény 14. szakasza szabályozta. E feladat ellátására állították fel az Osztrák-Magyar Monarchiában 1914 szeptemberében a Hadifogolytudósító Állomás Cenzur Osztályát, mely a magyar és az osztrák Vörös-Kereszt közös Központi Tudakozó Hivatala keretében működött. (Ez a szerv ellenőrizte a polgári internáltak korrespondenciáját is.) Viszont a hozzátartozók Magyarországon postára adott leveleit a budapesti katonai parancsnokság mellett működő Budapesti Hadifogolylevelezést Ellenőrző Bizottság cenzúrázta. 93 Hantos J.: A Magyar i. m. 85-86.; Kiss G. - Sallay G.: Vöröskereszt i. m. 726. 94 A magyar országgyűlés a Genfi Egyezményeket 1911-ben cikkelyezte be. Magyar Törvénytár. 1911. évi törvénycikkek. Bp. 1912. 521-551. 1911. évi XX. törvénycikk a hadrakelt seregek sebesültjei és betegei sorséinak javítása végett a Genfben kötött egyezmények beczikkelyezéséről. 95 A Hágai Egyezmények magyarországi törvénybe iktatéisa az 1913. évi XLIII. törvénycikkben történt meg. Magyar Törvénytár. 1913. évi törvénycikkek. Bp. 1914. 438-551. 1913. évi XLIII. törvénycikk az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat beczikkelyezése tárgyában; A Genfi és a Hágai Egyezmények értékeléséhez 1. Hadifogoly magyarok i. m. I. 43-66.; Petrák K: Emberi sorsok i. m. 83-87.; Dr. Lóránt Ármin: A hadifogolykérdésről. Bp. 1915.; Wlassics Gyula: A hadifogoly. Budapesti Szemle CDLVII. szám (1915) 11-25.; Dr. Bartha József: A hadifogolyügy. A Munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesülete kiadványa 12. sz. Bp. 1916.
