Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
124 BARÁTH MAGDOLNA a magyar kormány válláról.10 A Szovjetunió magyarországi követe, G. M. Puskin 1947. december 30-án kormánya megbízásából arról tájékoztatta Rákosi Mátyást, hogy a csapatkivonások eredményeképpen 1947. december 14-én az ország területén csak olyan szovjet katonai egységek maradtak, amelyek az ausztriai zónával kapcsolatos közlekedési vonalak fenntartására szükségesek.11 A Gazdasági Főtanács (GF) már a szovjet egységek kivonása alatt 1947. szeptember 24-én olyan értelmű határozatot hozott, hogy a szovjet haderő által a békeszerződés életbe lépése előtt igénybevett szolgáltatásokat a továbbiakban térítés nélkül már nem vehetik igénybe, ezért felkérték a kormányt, hogy a kérdés rendezése érdekében kezdeményezzen tárgyalásokat a szovjet kormánnyal. Ezek megkezdése előtt azonban számos elvi kérdés tisztázására volt szükség. A békeszerződés 22. § 3. bekezdése szerint Magyarországnak a szovjet haderő rendelkezésére kellett bocsátani minden olyan eszközt és könnyítést, amelyre az ausztriai szovjet megszállási övezettel való közlekedés fenntartása céljából szükség lehet, s ezért a magyar kormány megfelelő ellenszolgáltatásban részesül. Ezzel kapcsolatban magyar részről négy problémával kellett szembesülni: 1. melyek azok az eszközök és könnyítések (szolgáltatások), amelyeket a magyar kormánynak adnia kell; 2. mely időponttól kezdve kap a magyar kormány ellenszolgáltatást; 3. milyen módon történik az ellenszolgáltatás teljesítése; 4. milyen módon számolja el egymással a szovjet és magyar kormány a szolgáltatást és ellenszolgáltatást.12 A Főtanács 11/1948. számú határozatával egy tárcaközi bizottságot hozott létre a követelések megállapítására és a szovjet féllel történő megtárgyalására.13 A bizottság a szovjet csapatoknak nyújtandó szolgáltatások rendezésére tervezetet dolgozott ki, amelyet 1948. január 28-án vitattak meg.14 A szovjet féllel történő kapcsolatfelvételre azonban Dekanozov külügyminiszter-helyettes Budapestre érkezéséig vártak, mert azt remélték, hogy a jelenlétében a kérdéseket „legfőbb elvi vonatkozásban lehetne tárgyalni, és ezt követően az általa megjelölt albizottság tárgyalhatná ki a részleteket”.15 Erre készülve egy tájékoztató anyagot állítottak össze a Vörös Hadsereg elhelyezésével kapcsolatos addigi kiadásokról (a békeszerződés életbe lépése előtt és után). Az összeállítás szerint a Jóvátételi Hivatal 1946. augusztus 1. és 1947. 10 Iratok a magyar-szovjet kapcsolatok történetéhez 1944. október-1948. június. Dokumentumok. Szerk.: Vida István. Gondolat Kiadó, Budapest, 2005. 198. 11 Pataki István-. „Egyezmények” a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról. Múltunk, 1995. 3. sz. 124. 12 MNL OL XIX-J-1-k Külügyminisztérium Vegyes Admin, iratok 8/b sz. n.-1947. (74. d.) 13 A tárcaközi bizottság a Gazdasági Főtanács, a Jóvátételi Hivatal, az Építésügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Népjóléti Minisztérium, a Miniszterelnökség, az Igazságügy-minisztérium, az Országos Közellátási Hivatal, a Közlekedésügyi Minisztérium, a MÁV Igazgatóság C. Főosztály, MÁV Igazgatóság B. III, a Kereskedelem és Szövetkezetügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium képviselőiből állt. MNL OL XIX-J-1-j TŰK iratok Szovjetunió (a továbbiakban TŰK SZU) 1945-1964. IV-483-/2/-114.758/1948 (24. d.) Feljegyzés a Miniszter úr részére, 1948. március 24. 14 A tervezet ismertetését, az igazságügy-miniszter észrevételeit lásd MNL OL XK-J-l-j TŰK SZU 1945-1964 IV-483-619/49. IV-M83. (24. d.) Jegyzőkönyv, 1948. január 28. 15 MNL OL XIX-J-1-j TŰK SZU 1945-1964. (17. d.) A Vörös Hadsereg elhelyezésével kapcsolatos költségek, 1948. március 5.
