Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
SZOVJET CSAPATKIVONÁS MAGYARORSZÁGRÓL 123 A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé 1989. július 7-8-ai bukaresti ülésén a szovjet főtitkár további fegyverzetcsökkentést helyezett kilátásba, mivel „a védelmi doktrína alapján megkezdett lényeges haderőcsökkentéseink és struktúraátalakításunk nem csökkentette biztonságunkat”. A külföldön állomásoztatott fegyveres erők újabb csökkentését akkor még 1992- 1993-ra kívánták időzíteni, és Gorbacsov kilátásba helyezte, hogy „Figyelembe véve a politikai, katonai és földrajzi tényezőket, a szovjet vezetés kész meghatározni az érintettekkel való tárgyalásokon a szovjet kontingensek kivonásának méreteit és rendjét, illetve, ha szükséges, pontosítani a hátramaradó egységek státusát”.8 A Kelet-Európábán végbement politikai változások ezt a forgatókönyvet némileg átírták. Szovjet csapatok Magyarországon - történeti előzmények Magyarország területére az első szovjet katona 1944 szeptemberében lépett. Jelenlétük a régióban nemzetközileg egyeztetett jogi aktus — a második világháború alatt és után létrejött nemzetközi megállapodások — eredménye volt; itt-tartózkodásukat az 1945. januári fegyverszüneti egyezmény, majd az 1947-es békeszerződés szabályozta. A Magyarországgal kötött békeszerződés 22. cikkelye értelmében a békeszerződés hatálybalépését követően 90 napon belül minden fegyveres erőt ki kellett vonni, az ország területén csak olyan szovjet katonai egységek maradhattak, amelyek az ausztriai szovjet megszállási zónával kapcsolatos közlekedési vonalak fenntartásához szükségesek voltak. Ezzel egyidejűleg azokat a fel nem használt magyar fizetőeszközöket és mindazokat a magyar javakat, amelyeket a csapatok a Fegyverszüneti Egyezmény 11. cikke értelmében szereztek meg, ugyanezen határidőn belül a magyar kormánynak vissza kellett adni. A II. világháború folyamán Magyarországot megszálló szovjet csapatok első körben a Magyar Honvédség, illetve az egykori közös hadsereg laktanyáit foglalták el (Hajmáskér, Jutas, Esztergom-tábor, a kecskeméti huszárlaktanya így lett szovjet bázis). Mivel mindez kevésnek bizonyult, igénybe vették a háború alatt szükségből kialakított magyar és német katonai épületeket is (gödöllői kastély, esztergomi bazilika melletti műemlék épületben működő magyar hadikórház). A megszállók jelentős részét rövid időre civilekhez szállásolták be.9 A harci cselekmények lezárását követően Magyarországon maradt szovjet csapatok fokozatos kivonása már 1946 első felében elkezdődött. A magyar kormánydelegáció moszkvai tárgyalásai alkalmával 1946. április 10-én Sztálin bejelentette, hogy a szovjet csapatok egy részét fokozatosan kivonják az országból, Magyarországon kis létszámban maradnak, így a terhek egy részét leveszik 8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban MNL OL) M-KS 288. f. 11/4460. ő. e. A dokumentumot közreadja Sub Clausula 1989. Dokumentumok a politikai rendszerváltozás történetéhez. A Grand Strategy. Szerk.: Gecsényi Lajos és Máthé Gábor. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2009. 590-607. (Az idézett szöveg az 596. oldalon található.) 9 Molnár György. Megszállók homályban. Beszélő, 1996. 8. sz. http://beszelo.c3.hu/cikkek/megszallok-homalyban Letöltés: 2014. december 27.
