Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Baráth Magdolna: "Önök mostantól független országok vezetői!" Szovjet csapatkivonás Magyarországról
Baráth Magdolna „ÖNÖK MOSTANTÓL FÜGGETLEN ORSZÁGOK VEZETŐI!” Szovjet csapatkivonás Magyarországról A címben idézett mondat Mihail Gorbacsov szájából hangzott el, amikor 1985 márciusában, elődje, Konsztantyin Csernyenko halála után először találkozott a kelet-közép-európai kommunista pártok vezetőivel.1 A szovjet pártvezető kijelentése már előrevetítette a kapcsolatok jellegének megváltozását illetve megváltoztatási szándékát, ám a függetlenség tényleges megvalósulására néhány évig még várni kellett. Amikor 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot az SZKP főtitkárává választották, egy a fegyverkezési verseny és a „külső birodalom” fenntartásának óriási költségei miatt gazdaságilag kimerült ország irányítását kellett átvennie. A Szovjetunió katonai téren az Egyesült Államokkal egyenrangú katonai szuperhatalommá vált, de a hadiipari szektor elszívta az ország legjobb emberi, technikai és anyagi erőforrásait. Az 1980-as évek közepére a katonai erőegyensúly az Egyesült Államok és a Nyugat javára billent, de a Kreml ekkor már nem mozgósította az ország gazdasági erőforrásait az egyensúly helyrebillentésére. Gorbacsov felismerte, hogy a legfontosabb feladat a Szovjetunió gazdasági talpra állítása, s ennek a követelménynek igyekezett alárendelni a külpolitikát is.2 Kezdettől fogva hangsúlyozta elkötelezettségét a hidegháborús szembenállást felváltó új nemzetközi rend létrehozása iránt. A feszültség, illetve a szovjet-amerikai ellentétek csökkentése érdekében már hivatalba lépését követően több kezdeményezéssel hívta fel magára a világ közvéleményének figyelmét. 1985. április 8-án bejelentette a SS-20-as rakéták nem sokkal korábban megkezdett kelet-európai telepítésének felfüggesztését, majd néhány hónappal később, augusztus 6-án a földalatti kísérleti atomrobbantások moratóriumát, amit folyamatosan meghosszabbított. 1986 januárjában háromlépcsős fegyverzetcsökkentést javasolt, amelynek eredményeképpen 2000-re megsemmisítették volna a világ teljes atomfegyverzetét. 1986 áprilisában Kelet-Berlinben a hagyományos fegyverek kölcsönös csökkentésére szólított fel. 1987 tavaszán a Varsói Szerződés katonai doktrínájaként az addigiaktól eltérő, egyértelműen védelmi stratégiát fogadtak el.3 1 Kárpáti Ferenc: Puskalövés nélkül... Duna International. Bp., 2011. 90. 2 Vladiszlav Zubok: Nyeudavsajaszja imperija. Szovjetszkij Szojuz v holodnoj vojne ot Sztalina do Gorbacsova. ROSZSZPEN, Moszkva, 2011. 440. 3 Kárpáti F: Puskalövés nélkül... I. m. 197.
