Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1179 dók nem jogosultak közhivatali fokozatok vagy nemesi jogok szerzésére, valamint a nemesi haszonbérletre, továbbá (a zsidó fogadó kivételével)200 bármiféle szeszes ital kimérésére. A haszonbérlő vagy italmérés tulajdonos zsidó a meglévő italkészletének tiszti ügyész általi elkobzása mellett az italmérésből törvényi úton eltávolíttatik. Az e törvényt megszegő földbirtokos a letárgyalt bért hivatalos eljárás keretein belül köteles bírságként megfizetni. 10.) A más életvitelt folytató zsidók mindenféle megszorítás alól felmentetnek, ami a többi honpolgárt is megilleti. Katonai kötelezettségüknek népük részarányának megfelelően kell eleget tenniük mindenféle kifogás nélkül. 11.) Azok a zsidók, akik a megfelelő kort betöltve folyamatosan 15 évet tartózkodtak az ország területén, és bebizonyosodott róluk, hogy feddhetetlen életvitelt folytatnak, lakásokat vásárolhatnak a szabad királyi városokban úgy, hogy egy közös kenyéren élő család legalább egy lakáshoz hozzájuthat, azonban a zsidók által tulajdonolt lakások száma a többi polgár által tulajdonolt lakások számának 100-ad részét a településen nem haladhatja meg. 12.) A városok és más, privilégiumokkal rendelkező települések letelepedési engedélyt kötelesek adni a zsidó birtokosoknak, kereskedőknek, a szabad művészetek gyakorlóinak, valamint a mesterembereknek és a vándorkereskedőknek, a tanulóknak, újoncoknak, inasoknak és efféléknek, ezek közül is csak a honiaknak pedig akkor, ha megfelelő életkörülményeket teremtettek. Az ezen kívül eső zsidókat születési helyükre kell visszatoloncolni.201 A báró Gerliczy Paulai Ferencz vezette bányaügyi albizottság által készített jelentés, mely egyben magát az új bányatörvényt is tartalmazta, több újítást is hozott a korábbi munkálatokhoz képest. Az első kitétel, mely a zsidókat 200 A latin nyelvű szövegben a „solis judaicis Tabernis exceptis” szerepel, mely nem tűnik egyértelmű meghatározásnak, mivel a korabeli használatban a taberna szónak több jelentése is van: „... taberna diversoria; vendégfogadó, cauponia taberna; kortsmaház” Mokry Bénjámin: Deák-Magyar Etymologiai Lekszikon, Petrózai Trattner János Tamás betűivel, Pesthen 1823. 547. A tervezetből azonban kiderül, hogy a rendek a kocsma árendálásától akarták eltiltani a zsidókat. Az utak mentén épült, a pihenni vágyók kiszolgálását is elláttó fogadókban azonban, melyek sokkal összetettebb funkciót töltöttek be, többek között akár napokra is szállást nyújtottak, falusi portékákat közvetítettek, már nem lehetett nekik megtiltani a szeszes italok árusítását sem. „Taberna: Szállás” — olvashatjuk a szó egyik lehetséges meghatározását egy másik szótárban. Dictionarium Latino-Hungaricum...a Francisco Páriz Pápai...Typis et Sumptibus Joannis Michaelis Länderer De Füsküt, et Martini Hochmeister...Posonii et Cibinii 1801. I. 673. Borsod vármegye a bizottsági munkálatokra tett észrevételekor ezen paragrafussal kapcsolatosan szintén a fogadó szót használja: ..........külömbenis minden csinosság és józan Politia úgy kívánván, az utasok bétéréséűl szolgáló Vendég fogadóknak a Sidók se tulajdonosad, se Árendásai ne lehessenek efelett.” MNL BAZML, IV 501. a. 121. köt. 1525. (3650. jegyz. pont, az 1832. november 8-án tartott közgyűlésből.) A helyzetet kissé bonyolítja, hogy a Bihar vármegyei zsidók közössége a megyei közgyűléshez intézett levelében e paragrafussal kapcsolatosan „a Zsidó kortsmákat kivevén” kifejezést használja. MNL HBML, IV A. 1. b. 8. fasc. 769/1832. 533/3. dob. (1832. február 12.) 201 Objecta particularia ex corpore gravaminum et postulatorum ad deputationem publicopoliticam relegata. XVII. De regulatione Judaeorum. In: Opinio Excelsae Regnicolaris-Deputationis... Ad Deputationem Publico-Politicam Relata. 1831. 188-189. vö. Protocollum Sub-Deputationis Regnicolaris in Publico-Politicis...l829. 120-125. Fontos megemlíteni, hogy ezen pontok lényegében a Helytartótanács által már korábban kiadott rendeletek pontjait tükrözik vissza, tehát nem újszerű programról van szó, hanem a már meglévő jogszabályok összefoglalásáról.
