Századok – 2015

2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)

1180

MARKÓ RICHARD

is érintette, a második rész negyedik fejezetében olvasható, melyet A zsidók bányászok közül való kizárásáról rendelkező 61. cikkely foglal magában:

„l.§. Ahogyan a zsidók bányászati jogokkal évszázadok óta nem rendelkeznek, úgy a jövőben is a csalások és sikkasztások előzetes megakadályozása céljából a bármely bányászati jogcím megszerzésétől mind a bányavárosokban, mind az ország más részeiben teljességgel eltiltatnak.

2. §. Hogy pedig a főként váltókereskedéssel foglalkozó zsidók bányászokkal való kapcsolata révén erkölcsök romlása és elszegényedés ne következhessék be, és ne nyíljon széles lehetőség az érccel való titkos csalásokra, ezáltal pedig mind a fenséges királyi kincstárat, mind a bányabirtokosokat súlyos kár érje, a polgárok és lakosok pedig lassacskán részint a megélhetéstől, megfosztassanak, részint pedig más utakon hazugságba keveredjenek, az összes zsidó, figyelembe véve az erkölcseiket, továbbra is a legszigorúbban eltiltatik minden bányavárosba való belépéstől.

3. §. Ez a tiltás kiterjed mindazon településekre, amelyek bányavárosi irányítás alatt állnak.

4. §. Hogy pedig részletesen közölve légyen, hogy a bányászatot űző helyek közül melyeken nem szabad zsidóknak áthaladniuk, a királyi Helytartótanács az ország törvényhatóságainak tájékoztatása alapján a települések részletes listáját elkészíti és a megfelelő módon a köz elé tárja.”202 A következőkben már csak egy-egy paragrafus erejéig történik rendelkezés a zsidókról, így például harmadik rész első fejezetében A bányajogokkal rendelkezni képes személyekről szóló 63. cikkely 2. §-ában, vagyis hogy a bányajogokat szerző személyek köréből a cselekvőképtelen személyeken túl kizárják a zsidókat is.203 Egy harmadik helyen pedig, a 76. cikkely 1. §-ában az aranymosás lehetőségétől tiltják el őket, mely szerint e tevékenység az ország lakóinak és a külföldieknek is engedélyezett, kivéve a zsidókat.204

A jogügyi albizottság által tett, a váltótörvényhez fűzött észrevételek között két ügyben történik említés a zsidókra vonatkozóan. Először, mint ahogyan a Codex Cambio-Mercantilis-ben, itt is a váltók kifizetéséről esik szó, a vasárnap és ünnepnapok esetén — zsidóknál itt első helyen szombat értendő — a

202 Relatio Excelsae Regnicolaris Deputationis in re Metallico-Montanistica Regni Hungáriáé Articulo 9. 1827. exmissae. Auctoritate Comitiorum impressa, Typographia Ludovici Länderer de Füskút, Posonii 1830. 62. (Codex Juris Metallici Hungarici. Pars II. De Personis ad rem Montanistico Metallicam spectantibus, deque earundem Juribus, et Obligationibus. Caput IV De liberis, Regiis atque Montanis Civitatibus, et Oppidis montanis. LXI. Articulus. De Judaeorum e Montanis exclusione.)

203 Relatio Excelsae Regnicolaris Deputationis in re Metallico-Montanistica... 1830. 64. (Codex Juris Metallici Hungarici. Pars III. De Jure in Rebus, et ad Res Montanistico Metallicas. Caput I. De Possessorii Montanistico Metallici expetendi modo. LXIII. Articulus De Personis, quibus Obiecta metallica conferri possunt.)

204 Relatio Excelsae Regnicolaris Deputationis in re Metallico-Montanistica... 1830. 78. (Codex Juris Metallici Hungarici. Pars III. De Jure in Rebus, et ad Res Montanistico Metallicas. Caput III. De Collatione Aquarum metalliferarum, et Auri Loturis. LXXVI. Articulus De Auri, aliorumque metallorum Loturis, harumque Juribus in genere, et de Aurilotura in fluviis, et rivis extra ambitum Locorum montanisticorum in specie.)