Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1178 MARKÓ RICHÁRD sajátsága és a bíró belátása szerint az illető kiszabott testi fenyítésben részesül, a külföldi zsidót pedig haladéktalanul kiutasítják az országból. 2.) Minden más zsidó, ide nem számítván az 1729. évi 19. törvénycikkelyt, amennyiben ezt a privilégiumok nem ellenzik (a bányavárosok és azok kezelésében lévő területek kivételével), szabadon élvezheti a letelepedés jogát az országban és kapcsolt részeken. 3.) Megengedett a mózesi törvények szerint előírt vallásgyakorlat, azonban a katolikusok ünnepeit, amennyire a nyilvánosságot érinti, szem előtt kell tartaniuk. A magánhelyiségekben zajjal nem járó munkával foglalkozhatnak. 4.) Abból a célból, hogy a babonáktól és a közélettel ellentétes elveket közvetítő tanoktól megszabaduljanak, azokon a könyveken kívül, melyek szorosan a tanulmányokhoz, vagy a szertartásokhoz kötődnek, más héber nyelvű vagy írású könyv nyomtatása és terjesztése tilos. Vallási tisztségek viselőiül egyedül azok választhatóak, akik közfelügyelet alatt részesültek ebből a célból képzésben, és ezeknek kötelességük az anyakönyveket az országban használatos nyelveken vezetniük, továbbá az 1827. évi 23. törvénycikk alapján az illetékes törvényhatóságnak bemutatniuk. 5.) A zsidók végleges nevet és családnevet viseljenek, a törvényhatóságoknak pedig az a feladatuk, hogy a zsidó közösségek elöljáróit arra kötelezzék, hogy a népükhöz tartozó egyéneket folyamatosan nyilvántartsák, ügyeljenek az átutazókra és a vándorlókra, visszatoloncolásukra, valamint arra, hogy megfelelően ítéljék meg, vajon büntetést kell-e velük szemben alkalmazni, illetve az első pontban megfogalmazottaknak megfelelő büntetés kiszabását is felügyeljék. 6.) A zsidók látogathatnak mindenfajta nyilvános oktatási intézményt, továbbá közfelügyelet alatt saját elemi iskolákat állíthatnak fel, - nyilvános vagy magántanítónak az vehető fel, akiről bizonyságot nyer, hogy a szokásos oktatási módszer elsajátításának eleget tett. - Azok a zsidók, akik a törvény kihirdetésének időpontjában még nem töltötték be a 12. életévüket, nem viselhetnek tisztséget az övéik között, nem láthatnak el közfeladatot, sem kereskedelmi tevékenységet nem űzhetnek, hacsak szokásos iskolai végzettséget nem szereztek. 7.) A zsidók iratait, amelyeket a törvény előtt vagy bíróságon kívüli ügyleteik igazolására használnak, beleértve az eljegyzési okiratokat is, az országban használatos nyelven és írásmóddal kell elkészíteni. A zsidók között, vagy a zsidók és keresztények között fennálló pereket a helyi törvényhatóságon, annak ítélete szerint kell intézni. A rabbik és törvénytudók a tisztán vallási természetű peres ügyeket, ideértve a házasságokat is, vallási érvényességgel saját hitük előírásai szerint intézhetik, de ez közjogi érvénnyel nem bír. Az ilyen ítéletek normáit és a kiszabott büntetéseket a közigazgatás ellenőrzésének és jóváhagyásának kell kitenni. 8.) A feddhetetleneken és állandó letelepedéssel rendelkezőkön kívül a házaló kereskedelemre az engedélyt a szóban forgó törvényhatóság adja ki, a földművelést folytató zsidók viszont a másokat is terhelő adókon kívül nem tartoznak további terheket vállalni. 9.) A zsia’ restség, és egyéb vétkek’ kútfeje, jól el rendelt dolgozó, és fenyítő házak által kell akadályoztatni.” Szentkirályi Móricz: Értekezés A’ Magyar Asszony Jussairól. Petrózai Trattner J. M. És Károlyi István’ Könyvnyomtató-Intézetében, Pesten 1829. 99.), afenyítőház szót részesítettük előnyben, vő. Törvénytudományi Műszótár. Költ Pesten a’ m. 1.1. XIV nagy gyűlése’ 7-d. üléséből, October’ 7. 1843. 99. (D. Schedel Ferencz, titoknok) [Szerk. Perger János - Sztrokay Antal]
