Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 1165 Az 1825. október 18-i kerületi ülésen az előleges sérelmek tárgyalás alá kerülésekor Pest vármegyei követ, Péchy Imre kifakadt, s azt panaszolja, hogy a nemesekben már csak pislog a magyar tűz, a mágnásokból pedig már teljesen kialudt „...helyettek meg sok dibdáb, sok sepredék ember jószágot és nemességet vesz az országban. - Rongyszedő Zsidó, Görög, Török, Czentkér telepedik le köztünk s collegánkká lesz s így leszünk más nemzetek előtt megvetettek.. .”141 Ugyanezen ülésen később Nagy Pál Sopron vármegyei követ azt fűzi hozzá, hogy „...a hazafiak charactere, és magának a hazának valója is nagy csorbát szenved az által, hogy sok idegenek fizetést, indigenátust s jószágokat kapnak. Ezen sehonnai déb-dáb embereknek: rongyszedő zsidó, görög bécsi német rangra való felemeltetésök, bizonyosan a monarchicum principium ellen is vagyon, mert, hogy becsültessen a nemesi rend? melynek a trónussal oly nagy egybeköttetése van, ha tagjai ily érdemtelenek!”142 Az országgyűlésre 10 vármegye foglalta követi utasításába a zsidók ügyét (Borsod, Pest, Torna, Bihar, Sáros, Zala, Hont, Trencsén, Bereg, Zemplén).143 Bihar követi utasításának 8. pontjában olvashatjuk: „Minthogy az 1790 Esztendő 38. Törvény Czikkely fávora mellett a Zsidók az Országba szerfelett elszaporodtak, a‘ mi az adózó népnek nagy terheltetésére szolgál, tehát Követeink a‘ több V[árme]gyék Követeivel egyetértőleg kérjék meg Ö Felségét hogy a Sidók sorsa ‘s állapotja a‘ fellyebb említett Törvény értelméhez képpest decidáltasson.”144 Bihar vármegye második pótlólagos követi utasítása III. részének az 1791. évi 67. te. által „A‘ Publico Politica Deputatió munkája eránt elő forduló Észrevételek” kapcsán tett 7. pontja „A‘ Zsidók sorsának elrendeltetéséről” már arról rendelkezik, hogy: „Recapituláltatván azon észrevételek, mellyek e‘ Tárgyban az 1-sö Instructiónak 8-k Pontja alatt Követ Uraknak már ki adódtak, egyéberánt ezen czikkelyre nézve az az észrevétel fordul elő: hogy ha már e‘ szerént a‘ Zsidók a‘ Köz társaság hasznaiban részesülni fognak; tehát a‘ Köz terheknek is eggyenlö mértékkel leendő viselésére köteleztessenek.”145 Pest vármegye követi utasításának 24. pontjában a következőket olvashatjuk: „A mindennapi tapasztalástól figyelmetessé tétetvén ezen vármegyének rendei az iránt, hogy a zsidók minden szomszéd tartományokból ezen országba seregenként tódulván, ebből mind a kereskedésre, 141 Vaszary Kolos: Adatok az 1825-ki Országgyűlés Történetéhez. Nyomatott Gross Gusztáv És Társánál, Győr 1883. 67. 142 Vaszary K.: Adatok...i. m. 70. 143 MNL OL, I 50, Hungariea aus der Privatbibliothek S. M. Franz I., 87. téka, ( Nro. 71. Juden) 107. (Auszug aller von Seite der ungarischen, kroatischen und slavonischen Comitate ihren Abgeordneten zum Landtage 1825 ertheilten Weisungen. Verteidiget durch Lud. Jos. Szehéts kön. ung. Hofkammer Conc. Pract.) Sáros: „Ein zeitgemäße Organisirung ist was auf diesem Landtage erforderlich.” Torna: „Die in Betreff der zu verhindernde Juden Einwanderung erschloßene allerhöchste Entschließung ist zum Ganz zu erheben.” Hont: „Der Handel wird durch Juden ungemein befördert; es ist ihnen daher die Wohnung im Komitat zu gestatten, und genauer zu bestimmen, wie weit sie sich von die Bergstädten entfernt halten müssen.” Bereg: „Sollen zum Ackerbau angehalten werden.” Trencsén: „Die Zahl der Juden zu beschränken, die Einwanderung zu verhindern, eine angemessene Lebensweise denselben vorzuschreiben. Die Toleranz Taxe ist aufzuheben, oder zu vermindern.” 144 MNL HBML, IV A. 1. b. 5. fase. 590/1825. 470/3. dob. 145 MNL HBML, IV A. 1. b. 5. fase. 839/1825. 471/3. dob. (1825. december 5.)
