Századok – 2015
2015 / 5. szám - TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830. (II.)
1166 MARKÓ RICHÁRD melyet mindenek előtt elfoglalni igyekeznek, mind pedig más egyéb állapotokra káros következés fog szálni: annálfogva követ uraknak az az utasitás adatik, hogy iparkodásaikat minden igyekezettel arra forditsák, hogy ennek hova tovább terjedő veszedelmes következései meggátoltassanak, és ezen nemzetség vagy bizonyos számra meghatároztasson, vagy a többi lakosokkal hasonló életmód követésére kínszerittetvén, oly határok közé szorittassék, hogy káros mesterkedéseit ne gyakorolhassa.”146 Zala vármegye 1825. augusztus 8-i követi utasításának 25. ponjakét pedig az állott, hogy: „Az 1818. és 1822. esztendőkben kihirdetett kerületbéli levelek szerént a nemesi ingatlan javaknak a zsidók által leendő kiárendáltatása tilalmaztatván, mivel ezen parancsolat is nemesi jussainkat és javainkkal való szabad élésünket szorítaná, követ urak ezen sérelemnek orvoslását is eszközölni igyekezzenek.”147 A 93. országos ülésen megtörtént a jelentése azon országos küldöttségnek, mely az 1825. november 11-i 18. ülésből a sérelmek és kívánatok összeszedésére és szerkesztésére lett kirendelve. A) alatt 15. ponttal kapcsolatosan az 1802. évi sérelmek és kívánatokhoz rendelve a zsidók letelepedéstől való eltiltását az országos bizottság hatáskörébe utalják.148 C) alatt a 47. és 48. pontnál Zala vármegyének azon kérésére, miszerint a zsidókat tiltsák el attól, hogy nemesi javakat vegyenek haszonbérbe,149 azt válaszolják, hogy ezt törvényben kell kimondani. A dunáninneni részek törvényhatóságai azt fejtik ki, hogy a zsidók korai házasságkötésével elő lehetne segíteni, hogy megfelelő számú sorozott álljon rendelkezésre, és ezzel a káros betelepülők számát is csökkenteni lehetne. Ezért előadják, hogy a zsidó családok számát rögzíteni kellene, a többieket pedig kiutasítani, és könnyíteni, hogy a zsidók törvényes esküvőt tarthassanak. A tiszáninneni részek törvényhatóságai az 1807-ben megfogalmazott rendezési elvek életbeléptetését javasolják. A tiszántúli részek törvényhatóságai pedig azt panaszolják, hogy az 1791. évi 38. törvénycikk alapján engedélyezett bevándorlás miatt a zsidók száma aggasztóan megemelkedett, és azt valahogyan orvosolni kellene. Végül a haszonbérleti kérdést az országos bizottság elé utalják. 49. pont alatt a dunáninneni és tiszáninneni vármegyék a türelmi adó súlya miatt 146 Galgóczy Károly: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. I—III. Weiszmann Testvérek, Bp. 1876. I. 133-134. 147 „Tekintetes Karok és Rendek!” Zala Megye országgyűlési követutasításai és követjelentései 1825-1848. S. a. r. Molnár András, Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg 2003. 21. vö. Enchiridion, 1825. III. 304. 148 Acta Comitiorum 1825-27. II. CX. sz. 394. Sub A vö. Gravamina et Postulata Statuum et Ordinum... 1826. 12. vö. Conspectus Gravaminum et Postulatorum... 1828. 9. 149 Vö. a Helytartótanács korábbi rendelkezéseivel.: „Judaei a Bonis Nobilitaribus in Pignus, Arendam, vel Administrationem quocunque sub titulo, et colore assummendis, vel medio hominum suorum administrandis simpliciter arceantur. ”Az 1818. évi augusztus 18-án kelt 23171. számú helytartótanácsi rendelet, vö. „Judaei a possessorio Bonorum Nobilitarium etiam in illo casu arcentur, dum Bona pro Debitis in via Juris adjudicatis etiam Judaeis resignari debent, aut dum Proprietarius, pro acceptis a Judaeo pecuniis Bona eidem realiter resignat, neque Bona ob defectum pecuniarum recipere vult.” A Helytartótanács 1819. február 23-án 5700. sz. alatt kelt rendeleté. Enchiridion, 1825. III. 304. vö. a Helytartótanács 1822. június 4-én 14331. sz . alatt kiadott rendeletével. „Judaeorum, a Possessorio Bonorum Nobilitarium sub quocunque titulo occipiendo, arcendorum, intuitu edita Benigna Ordinatio Regia republican ordinatur.” Enchiridion, 1825. III. 304.
