Századok – 2015
2015 / 5. szám - Deák Ágnes: A "Bach-Zichi huszár"-ok. Hivatalvállalás a Schmerling-provizórium idején
1146 DEÁK ÁGNES vöknek, avagy sem. A pénzügyminiszterek véleménye az volt, hogy ők nem állnak definitiv alkalmazásban, ezen az, hogy kinevezték és nem választották őket, nem változtat, így nem tarthatnak igényt a definitiv hivatalnokoknak járó juttatásokra (áttelepülési segély, nyugdíj, stb.), ami igencsak borússá tehette számukra a jövőbeli kilátásokat.46 Mennyire volt nehéz dolguk hát a megyék újonnan kinevezett vezetőinek tiszti karaik összeállítása során? Különösen nagy nehézségekkel találta szembe magát Kapy Ede főispáni helytartó az ország központi megyéjében. Október 22-én Kapy a személye elleni intimidatiókról, inzultusokról és rendszeresített beadványokról számolt be, s hogy ilyen körülmények között tisztikart alakítani nem lehet. A hónap végén le is mondott, úgy nyilatkozva, hogy életét és vagyonát fenyegeti az általa elfogadott hivatali pozíció. Végül november 18-án jelenthette a tisztikar megalakulását, jelezte, nem volt könnyű dolga: „Ez nyolc napi működésem eredménye. Bár folytonos orvossággal élvén naponta 9 órától reggel estvéli 7 óráig működtem - erőm, megvallom, majd végképp elhagyott.”47 Ferenczy Ignác Ugocsa megyei királyi biztos is visszaadni készült megbízatását 1861. november végén, mondván, a megyében nagyon kevés a hivatalképes egyén, az 1861-es tisztikar nem hajlandó tovább szolgálni, nem tudja a tisztikart összeállítani.48 (De azután hivatalában maradt.) Szatmár megyéből érkeztek még Forgáchhoz és Pálffyhoz különleges nehézségekről hírt adó jelentések, itt egészen 1862. március elejéig elhúzódott a tiszti kar felállítása, s akkor is csak úgy sikerült, hogy Pálffy a helytartótanács egy kisegítő hivatalnokát küldte oda első alispánnak.49 A legtöbb megyében ennél kedvezőbb volt a helyzet, bár a legtöbb megyei kormányzó igen nehéz feladatnak minősítette a tiszti kar összeállítását.50 Elfogadhatjuk tipikusként Novák Ferenc Zala megyei főispáni helytartó helyzetjelentését, aki szerint az alsóbb posztokra valóban szép számmal akadtak jelentkezők, az 1860-1861-ben szolgáltak közül is, de a „főbb hivataloknál” (alispánok, főjegyzők, törvényszéki ülnökök) komoly nehézségei akadtak, hiszen az a tekintélyes megyei nemesség, amelynek tagjai leginkább számításba jöhettek volna, alkotta a passzív ellenállás fő bázisát.51 Más megyei vezetők is arról számoltak be, hogy a tekintélyes pozíciók, azon belül is egyér-46 Az uralkodó tanácsadó testületé, az Államtanács is többször tárgyalt e kérdésről, vö. például Österreichisches Staatsarchiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Kabinettkanzlei, Jüngere Staatsrat, Gremial, 253/1864. 47 Kapy jelentése Forgáchhoz, Pest, 1861. okt. 22. MNL OL D 185 1861:1056.; Kapy jelentése Forgáchhoz, Verbó, 1861. okt. 25. Uo. 1861:845.; Károlyi László helytartótanácsos jelentése Forgáchhoz, Buda, 1861. okt. 31. Uo. 1861:1071.; Kapy jelentése Forgáchhoz, Tata, 1861. nov. 18. Uo. 1861:1128. Hivatali tevékenységéről 1. Rádyné Rácz Katalin: Pest-Pilis-Solt vármegye közigazgatásának szervezeti és területbeosztási változásai 1848-1867 között. In: Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Szerk. Egey Tibor. (Pest Megye Múltjából 7.) Bp. 1990. 323-327. 48 Ferenczy jelentése Forgáchhoz, Feketepatak, 1861. nov. 30. MNL OL D 185 1861:876. 49 Vö. MNL OL D 191 2362.III.1862. 50 Lásd például: Földváry János jelentése Pálffyhoz, Eger, 1862. jan. 18. MNL OL D 191 1769.III.1862.; Simon Nép. János Sopron megyei főispáni helytartó jelentése Pálffyhoz, Sopron, 1861. dec. 31. Uo. 759.III.1862.; Kiss János Békés megyei főispáni helytartó jelentése Pálffyhoz, Gyula, 1862. jan. 8. Uo. 825.III.1862. 51 Novák jelentése Forgáchhoz, Zalaegerszeg, 1862. jan. 15. MNL OL D 185 1862:43.
