Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
110 HANTOS-VARGA MÁRTA te az analízis eredményét, védekezéséből otromba támadás lett: a marxista mozgalmak századelőig visszanyúló bűnlajstromának sorolása és csúcspontként a Nemzeti Újság fentebb ismertetett állásfoglalásának ütköztetése a pap közíróéval. S mint megszokott, a szándékos ferdítés alattomos célzásokkal ötvöződött." A két szélsőradikális tudósítás mellett a 8 Órai Újság, mely egyébként nem fordított figyelmet a témára, e napokban átvette a Pester Lloyd vezércikkét.99 100 Az írás érzékeltet egyfajta általános atmoszférát. Propagandaereje vitathatatlan. Hangoztatja, hogy a negyedik éve folyó háború „az európai építő kultúrgondolat és az Európán kívüli keleti barbárság között folyó harc”, s a nemzeti lét a civilizálatlan bolsevista hatalomtól fenyegetve kockára van téve. Amennyiben Magyarország a nyugati keresztény kultúrközösség független és szabad tagja akar maradni, életösztöne a Németország által képviselt blokkhoz köti: Európát védi, de feladata van a Kárpát-medencében is. A cikk csattanója sem marad el: „Vannak államférfiak és egyházfejedelmek, akik gondolkodás nélkül túlteszik magukat a szovjet uralom alá jutott millió és millió ember szenvedésein, a virágzó kultúrák megsemmisítésén, az európai civilizáció értékes részeinek barbár széttaposásán.” Kényes szituáció A katolikus egyház provokálása és a nyomásgyakorlás többféle lépést indukált. Almásy keresztény értelmiségiként [agir en chrétien] mondta el véleményét, de mivel a klérus tagja is volt, látásmódja — még ha nem is érintett hitelvi kérdéseket — nem volt függetleníthető az egyháztól [agir en tant que chrétien]. A Nemzeti Újság névtelen cikkírója, merészen, a katolikus közvélemény teljessége nevében beszélt. Nem hivatkozott egyházi tanításra. Anonimitása hozzájárult ahhoz, hogy az olvasó ne érezzen lelkiismereti kényszert követésére. Hírlapíró mivoltában, s nem a klérus szócsöveként tekint(het)ett rá. A szituáció mégsem volt egyszerű: két eltérően gondolkodó ember véleménye a probléma kétféle katolikus megközelítését fejezte ki. A nehézség abból is adódott, hogy az ismeretlenségbe burkolózás nem zárta ki a papi szerzőséget, ahogy ezt Magyarság sem győzte sejtetni, s módot adott a kérdés sematizálására. Mi az egyház véleménye? - vetődhetett fel joggal a (sajtó által befolyásolt) állampolgárban. Almásy napokon belül sziporkázó intelligenciával világított rá a bírálat valótlan vagy inkoherens bizonyítékaira.101 Ennek ellenére Serédi Jusztinián hercegprímás 1943. április 30-án levélben figyelmeztette (hivatalosan nem ak-99 „A Központi Papnövelde igazgatójának valami különös oka van arra, hogy a katolikus papság politikai lapjának véleményét magára nézve ne tartsa irányadónak, ehhez a kérdéshez viszont mi — illetéktelenek lévén — ebben a pillanatban nem óhajtunk hozzászólni.” Uo. 3. A Nemzeti Újság napilapként (köztudottan) nem a papság közlönye volt. Az Egyházi Lapok informálta kéthetente a klérus tagjait. 100 Sz.n.: A német magyar sorsközösség. 8 Órai Újság, 1943. április 21. 3. 101 Almásy József-. Válasz Hubay Kálmánnak. Magyar Nemzet, 1943. április 29. 6.
