Századok – 2015
2015 / 5. szám - Héjja Julianna Erika: "Hűtlenségi és visszaélési botrányos tények" Vármegyei tisztviselői kihágások, felelősségre vonás, fegyelmi eljárás a 19. század első felében
1074 HÉJJÁ JULIANNA ERIKA vaslatára a kicsalt 24 forint visszafizetésére és közgyűlés előtti nyilvános dorgálásra ítélték 1830-ban. Érvei szerint „ezen büntetés olyan embernek, kit a becsületérzés még egészen el nem hagyott, sok keményebbnek látszó fenyítéknél érzékenyebb”.24 Arra is volt eset, hogy a megyei igazságszolgáltatás őre, a főügyész ellen indult eljárás. Lehoczky Antal Békés megyei főfiskálist 1816-ban tisztviselőhöz méltatlan magatartás, községektől ajándék és pénz elfogadása miatt függesztették fel állásából. A több mint egy évtizedig tartó vizsgálat 1829-ben zárult le, elmarasztalták, hivatalát nem nyerte vissza, két évvel később a kolerajárvány áldozata lett.25 Temes megye húsz éve hivataloskodó főügyésze fatális tévedésére 1842-ben derült fény, ő egy gyújtogatás miatt perbe fogott, de ítélettel felmentett rabot három éven át a tömlöcben „felejtett”. A vétkes tisztviselő önként ajánlkozott a házi pénztár kártalanítására, s a perbe fogott személynek is anyagi kárpótlást ajánlott.26 A vármegyei kancellária vezető és beosztott alkalmazottai több ízben követtek el okirathamisítást. Egy ilyen, 1785-ös Fejér megyei eset kivizsgálása nyomán indult eljárás megyék egész sorában fényt derített az iratanyag hanyag, felületes kezelésére.27 Bencsik Lajos Csanád megyei írnok az 1820-as években nemesleveleket, bizonyítványokat, keresztleveleket, passzusokat hamisított. A maga védelmére azt adta elő, hogy gyakorlásképpen készítette az iratmintákat, de a megyei pecséttel való meghitelesítésre már nem volt elfogadható magyarázata. Ügyét rendkívül szigorúan mérlegelték, a szegedi fenyítő házban saját költségén eltöltendő öt év tömlöcre ítélték.28 Bár egy Vas megyei szolgabíróból lett főcsendbiztos, Dugovics Imre és ügyvéd rokona, Hetyei Antal okirathamisítási, hamis tanúzási és másokat hamis tanúzásra ösztönző ügyében az 1840-es években felmentő ítélet született, s az ügyvédet még hivatalába is visszahelyezték, a kompromittált személy mégis elhagyta Szombathelyet és Pozsonyba költözött.29 A szegődményes megyei tisztviselők közül Gömörben az orvosokat a házipénztárt terhelő jogosulatlan receptfelírás miatt marasztaltak el.30 Az or-24 Batthyányi Ferdinánd: Nyitrából, sept. 18. Pesti Hírlap (1841. szept. 25.) 650.; Deák Ferenc ügyészi iratai, 1824-1831. Sajtó alá rend. Molnár András. Zalaegerszeg 1995. 164—165.; Zala megye archontológiája, 1138-2000. Szerk. Molnár András. (Zalai gyűjtemény 50.) Zalaegerszeg 2000. 289., 438. 25 Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája és prozopográfiája, 1715-1848. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 11.) Gyula 2009. 361-362.; MNL CSML (Szentes) TV A. 21. a. Csongrád Vármegye Törvényszékének iratai. Polgári peres jegyzőkönyvek 3/1825. márc. 8., 11/1825. nov. 26., 2/1826. márc. 2., 25/1826. jún. 7., 34/1826. szept. 25., 137/1828. dec. 18.; MNL BéML ÍV A. 1. b. Békés Vármegye Nemesi Közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok 264/1819. 26 Ormós Zsigmond: Temesből. Rékas, sept. 19. Pesti Hírlap (1842. okt. 2.) 700. 27 A magyar levéltártörténet kronológiája, 1000-2000. Szerk. Dóka Klára - Müller Veronika - Réfi Oszkó Magdolna. Bp. 2000. 122. 28 MNL CSML (Szeged) IV A. 11. f. Csanád Vármegye Törvényszékének iratai. A Bűnfenyítő Törvényszék jegyzőkönyvei 7/1829. aug. 11. 29 Tilcsik György: A sántikálva jövő büntetés. Egy okirathamisítási per Vas megye törvényszéke előtt az 1840-es években. In: Előadások Vas megye történetéről 2. Szerk. Tilcsik György. (Vas megyei levéltári füzetek 6.) Szombathely 1993. 325-353. 30 Bodon Ábrahám: Gömöri gyűlés folytatása ’s vége. Pesti Hírlap (1842. ápr. 3.) 231.
