Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
1020 KOVÁCS LÁSZLÓ egy lovas temetkezésű idős nőében (2., 6.) ezüst ingnyakveretek, rozetták díszítette viselet mutatkozott. Egy lovas, lószerszámos íjász (15.) karját és lábát ezüstlemez karperec körítetté. További szállási temetők maradványának sejthető az eger-répástetői (14) szablyás, dirhemes, lószerszámos lovas, illetőleg lovas íjász párosa, valamint az erdőteleki (17) két lovas íjász sírmaradványa, az egyik szablyával, a másik különleges, hármas osztású, karéjos aranyozott ezüst öweretekkel. A tarnaörs-szentandrási-határi (48) 10. századi szállási temető egy sorban fekvő feldúlt kilenc és helyszínelt két sírját a megmaradt leletei, elsősorban a míves lószerszámok alapján a megye egyik leggazdagabb lelőhelyének sejtette Révész,135 de hasonló lehetett a tarnaörs-rajnaparti (49) temető is, amelynek egyetlen feltárt (6.) lovas sírjában aranylemez övdísszel, aranyfólia kar- és lábperecekkel, lószerszámmal, valamint ezüstlemez lószerszámdíszekkel, nyereggel eltemetett fiú nyugodott. A kutatatlan környezetű, ezért magányosnak tekintett 10. századi temetkezések közül elsőnek a megye leggazdagabbjának tartható hevesi női lovas sír (29.) említendő, egyedülálló technikával készített: aranyfóliával bevont s három almandinköves rekesszel díszített bronz pántkarperece, aranyozott vörösréz lemez, palmettamintás morva/bizánci díszgombja, ezüst lábbeliveretei, formába kovácsolt kengyeKpárja?) és zablája, valamint 34 aranyozott ezüst rozettás veretből és két forgó-palmettás díszű kantárrózsából álló lószerszámdísz melléklete következtében. További sírokból ezüstberakásos bronz keresztvasú szablya (23.), íjászfelszerelés (21.), lovas temetkezés (36.), női ékszerek és ruhadíszek (42.), bronz mellkereszt (22.) látott napvilágot. Talán 10. századi falusi temetők maradványa lehetett Eger-Szépasszonyvölgyben (15), ahol a becsült nagyság mintegy kétharmadát jelentő mintegy 80 sírból egy veretes övű lovas, lószerszámos íjász mellett I. Rómanosz Lakapénosz & Khrisztophorosz & VII. Kónsztantinosz Porphürogennétosz (921-931) ezüst félpénze is megmaradt (A.), a szórványleletek közül pedig ezüstözött bronz áttört állatalakos hajfonatkorong és egy pávasárkány motívumos bronz áttört piperekanál érdemel kiemelést. Hasonló lehetett az ecsédi mintegy 50 sír (10), amelyből egyebek között egy kétélű kardot őriztek meg, továbbá az elpusztított gyöngyöspata-kecskekői (24) temető megmentett hat 10. századi sírja, köztük egy kardos lovas íjászé (3.) olyan két kerek aranylemezzel, amelyet bizánci solidusból kalapálhattak. További ide, vagy 10-11. századi falusi temetők 10. századi részletéhez még néhány temetőmaradvány sorolható (6, 28, 34-35, 37-38, 47). Különleges jelentőséget nyert a visznek-kecskehegyi lelőhely (56), ahol egy több mint 100 síros (127-ig számozott) késő avar kori temetőre a 10-11. század folyamán rátemetkezett egy részben a mellékletei (40.: íjászfelszerelés, lószerszám, 56.: lószerszám, 102.: szuperpozícióban a 101. avar sír felett, 105.: állatfejes karperec, favödör vasalásai), részben pedig az eltérő tájolása, mélysége és méretei (4-5., 7., 9., 12., 14-18., 29., 53., 60., 62., 69., 87., 92.: felülrétegezett egy avar sírt) alapján136 elkülöníthető közösség, amelyről nem dönthető el, 135 Révész László 2008, 280. 136 Révész László 2008, 384, 385: 281. kép.
