Századok – 2015
2015 / 4. szám - FIGYELŐ - Kovács László: Kísérletek a kárpát-medencei 10-11. századi magyar sír-, szórvány- és kincsleletek teljességre törekvő kiadására: leletkataszter, korpusz
LELETKATASZTER, KORPUSZ 1021 hogy a késő avar kori lakosság továbbélése volt-e, vagy újonnan jelent meg a helyszínen.137 10-11. századi falusi temető maradványa lehetett a besenyőteleki II. temető (6) megmentett 14 sírja, míg mintegy 21 síros 11. századi részlet került elő a besenyőteleki I. temetőből (5), 13 sír Egér-Gépállomáson (12), 40 síros maradvány a Füzesabony-Kastélydűlőben (20) 11. századi ékszerekkel és öt érméből meghatározható I. András verette három dénárral (10., 14., 38.). Hasonló korú volt a pétervásári (41) temetőrészlet útépítéskor talált öt, majd feltárt 27 sírja, köznépi ékszerekkel és öt sírban Péter, I. András, Béla dux, Salamon és I. László denára (záró)érméjével. Ide sorolható még a Visonta-Petőfi utca 13.-ból (55) említett, továbbá több-kevesebb joggal néhány feldúlt temetőrészlet (26, 33, 44, 46, 52). Néhány templom körüli temető (16, 25) 11. századi részletének sírjai már a hitbéli változás következményeként jelentek meg, az egyikük (43) sajátos, köttlachi típusú fülbevalója idegen kapcsolatokat, betelepedést jelezhet. A régészeti leletek sorozatát a 10-11. századi szórványok (18, 19, 27, 30, 39-40, 45, 57) zárják, ezek közül kettőre hívom fel a figyelmet: talán Eger környékén (57) egy kétélű kardot leltek, Erdőtelekről (18) pedig egy sírleletnek is tekinthető együttes: szablya, harci bárd, kengyelpár, zabla maradt meg, amely azonban esetleg 11. századi besenyő, de inkább későbbi kun hagyatékból származhat. Végezetül a megye területéről három kincslelet ismeretes: egy valószínűleg I. András trónra lépése előtt elrejtett 18 denáros érmekincs I. István, Péter és Aha Sámuel veretéivel (54), továbbá egy I. László korában elásott, a király négyféle veretéből összesen 110 dénárt tartalmazó érmekincs (31), végezetül pedig egy edényben talált, Kálmán kori vegyes kincslelet (2), amely ezüst S-végű karikát és a király legalább háromféle, összesen 150-nél is több denárát tartalmazta.138 Révész László a lelőhelyek leírását követően a megye régészeti kutatástörténetét tekintette át, majd a korábbi kötetekben kialakult hagyománynak megfelelően az előkerült leletek mintaszerű tipokronológiai elemzését adta,139 amelyre annak ellenére szükséges felhívnom a figyelmet, hogy a bemutatására itt nem volt módom kitérni. Ismertetésre érdemesek viszont a megyei temetők időrendi és területi csoportjairól általa írottak. Eszerint a 10. századi temetők és szórványleletek jó része a Mátraalján, a Tárná és az Eger patak között jelentkezik, a hasonló jellegű borsodi és szolnoki szomszéd területek között,140 és bizonyos mellékletbeli sajátosságokat felmutatva.141 A Heves környékére sejtett központ és környéke lakosságának későbbi sorsára, továbbélésre vagy betele-137 Révész László 2008, 386. 138 Kovács László tollából in: Révész László 2008, 17, 197, 378. 139 Révész László 2008, 389-394, 395^143. 140 13 temető(részlet): 3, 9, 14-15, 17, 28, 32, 36, 42, 44, 48-50, továbbá tíz néhány sírnyi maradvány, illetve szórványlelet: 4, 8, 11, 21, 23, 28, 34, 37-38, 40: Révész László 2008, 445-446. 141 Innét való mindkét tarsolylemez (4., 50.), két öweretkészletes sír (15., 17.), a két lemezes és az egyik öntött hajfonatkorong (3., 9.) és a nyugat-európai dénárok többsége: Révész László 2008, 446.
