Századok – 2015
2015 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hantos-Varga Márta: Az ideológiai ellenfél és a politikai ellenség elkülönítésének problémái. Sajtóvita a baloldallal való együttműködés lehetőségeiről 1943 tavaszán
SAJTÓVITA A BALOLDALLAL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEIRŐL 97 nak egymást kiegészítő kívánalomként való említése, melyet a szerző korábbról, az évtized elejéről eredeztet. Kardinális állítás, hogy a „magyar munkásság”50 a megélhetésért és az anyagi biztonság megteremtéséért folytatott „előharcosi feladatát” éppen olyan komolyan veszi, mint „történelmi hivatását a magyar nemzet, a magyar állam megtartásában, függetlenségében és továbbfejlődésében”. A nemzeti kötődés kinyilvánítása a későbbi szociáldemokrata hozzászólások mindegyikében hangsúlyosan tér vissza. Március első vasárnapján további két kérdéskör tűnt elő. Andorka tettekre serkentő felszólítása a szerző olvasatában „védő és építőmunka”, a közös értékek megóvása és a jövő alapjainak lerakása. E meghatározás rímel a konzervatív oldalon felvetett tervekre, s az író szerint „éppen olyan egység, mint az igazi nemzeti gondolat és a szociális célok”. A kétféle kifejezésmód hasonló tartalmat takart, de a többlet, a baloldal ismertetőjegye — a demokratizálódás elodázhatatlansága — már ebben az első feleletben is nyilvánvalóvá válik. Az együttműködésnek és a programnak gyökeresen demokratikus jelleget szánnak, hosszabb távon a társadalmi reformot igénylik, azt, hogy érvényre juthasson a közmegegyezés elve és az igazi népi önkormányzat „a falusi községházától a vármegyén át az országházig”. A Magyar Nemzet a párbeszédet 1943. március 14-ei vezércikkében folytatta.51 Parragi György52 a nemzeti ünnep előestéjén a korábban megjelent írások elemeit fűzte fel gondolatmenetében. A „szabad értelmiség” kifejezés következetes használata mellett az elképzelt politikai koalíció szinonimájaként először jelent meg a „közös front” szófordulat, valamint a „független, szociális Magyarország” képe. A pusztító és kimenetelében bizonytalan háború „szükségtörvényt” követel - olvashatjuk. A nemzet létfenntartása elsődleges szempont, de a „primum vivere” természetes magatartása, e nemes önzés, a háború utáni, átmeneti időkre is érvényes. A főcélnak, a magyar nép megvédésének és dunavölgyi szerepe garantálásának két módja van. Egyfelől „a független államiság biztosítása bárkivel szemben”, másfelől a kilengések és elhibázott lépések elkerülése a jelenben és a provizórium alkalmával. Amikor azt veti papírra, hogy „nagyszabású politikai, szociális és gazdasági rendszerek kitervezése ma még hiú erőfeszítés”, látszólag megkerüli a rendszer átalakításának kérdését. De egész érvelése, a magyar történelemnek a szabadságeszme, a náciellenes éllel kihangsúlyozott „nem import eszme” köré szövése viszont ennek ellenkezőjét tanúsítja. A szinte ünnepi beszédben felsejlik a mindhárom társadalmi csoport érdekazonosságán nyugvó demokratikus berendezkedés álma.53 50 A szociáldemokraták egyébiránt rendszeresen sérelmezték, hogy a munkásság magyar érzelmeit a jobboldalon sokan el akarják vitatni. 51 Parragi György: Március 15 csillaga. Magyar Nemzet, 1943. március 14. 1-2. 52 Parragi György (1902-1963) az 1940-es években a Magyar Nemzet és a Mai Nap publicistája volt. 1942-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság munkájában, majd 1944-ben belépett a Független Kisgazdapártba. Náciellenes alapállása miatt a német megszállás után letartóztatták, Mauthausenbe került. 1945 nyarától politikai karriert fiit be, a nemzetgyűlés tagja, s egyre fontosabb pozíciókat tölt be pártjában. 1947 februárjában kilép, majd az ősz folyamán Balogh Istvánnal megalapítja a Független Magyar Demokrata Pártot. 53 A cikkíró expresszíven ecseteli, hogy a három szövetkező réteg tagjai akkor nyerik el emberi- és állampolgári jogaik teljességét, „ha ebben az országban a jogok és kötelezettségek között egyen-
