Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747
764 BOBAY ISTVÁN velet — személyesen ő írt, a másik két levél a lemondásával kapcsolatos, míg egy levél a lázadás során tanúsított magatartásáról nyújt megerősítő információt. E mellet ezen dosszié tartalmaz még egy a lázadás előtt 4 nappal 1873. szeptember 2-án kelt számlát, amely Jajczay József ellenjegyzését tartalmazza. A zendülés időszakára vonatkozólag civil személyek és egyéb hivatalos, illetve katonai levelezések nyújtanak információkat. Az ekkoriban hawaiin működő amerikai miniszter Henry A. Peirce Washigtonba küldött jelentéseiben is nagyon sok értékes információt közöl az eseményekkel kapcsolatban. Valamint részletes ám cinikus hangvételű beszámoló maradt fent a Honoluluban élő hamburgi származású Theodor C. Heuck nővérével folytatott levelezéseiben is. Továbbá a szigetek történetét feldolgozó tudományos munkákban is leírásra kerülnek a történtek Jajczay Józsefnek a megemlítésével.90 Ezen munkákban mind Ralph S. Kuykendal mind pedig Gawan Daws többek között további korabeli szemtanúk által írt dokumentumokból is közöl részleteket. Jajczay József élettörténetére vonatkozó adat közvetlenül ezen felsorolt dokumentumokból csupán a közel egy hétig tartó lázadás legelső feléről illetve már a testőrség felosztása utáni időszakból származik. Pogány András szerint a magyar huszár a támadást követően a házában tartózkodhatott.91 Erre utad az is, hogy a testőrség feloszlatásáról szóló királyi rendelet kibocsátásáról csupán napokkal később a sajtóból értesült. A lázadás kezdetének az időpontját a korabeli sajtó 1873. szeptember 6-ai szombati naptól számította, amikor is Jajczay József a nevezett nap éjfél tájban, a Kincstár épületéhez (Treasury Building) sétált, hogy leellenőrizze a testőrségnek azon öt tagját, akiket őrszolgálatra rendelt ki oda. Azonban amikor az épülethez ért, megdöbbenve látta, hogy az öt személyből — 1 őrmester, 4 közlegény — csupán csak az őrmester van a helyén. Ekkor a magyar kapitány elkezdte keresni a parancsot megtagadó 4 közlegényt, akiket nem messze talált meg egy rosszhírű környéken a Commercial Hotel közelében. Ekkor visszaparancsolta őket az Iolani Barracks-ba, és fogdába zárta őket parancsmegtagadásért, ahol már másik négy közlegény is a büntetését töltötte. Másnap reggel Jajczay József és a vele tartó katonák, a vasárnapi miséről a laktanya felé jövet azt látták, hogy az a négy közlegény — a másik négy raboskodóval együtt —, akik az előző éjjel lettek bezárva a fogdába, a laktanya előtt a földön ültek, ugyanis időközben a zárkájuk ajtaját felfeszítették. Jajczay odasietett hozzájuk és kérdőre vonta őket. Erre ők magyarázkodni kezdtek kiképzőjüknek, hogy csak szükségleteik kielégítése végett kellett kimenniük, mire a magyar huszár erélyesen visszaparancsolta őket a cellába. Ekkor azonban ők megtagadták felettesük parancsát. Erre Jajczay szablyáját előrántva annak lapjával egyiküket vállon ütötte. Azonban amikor második ütésével is le akart sújtani, egy másik 90 A lázadás történetének a feldolgozása, megtalálható mind Kuykendal (Kuykendal, R.S: The Hawaian i. m. 259-261) , mint pedig Gawan Daws művében is (Daws, GShoal i. m.192-196.), azonban a történteknek ez idáig a legrészletesebb feldolgozását egy tanulmány formájában Richard A. Greer írta meg, amely 1962-ben jelent meg Mutiny in the Royal Barracks címmel. Richard A. Greer-. Mutiny in the Royal Barracks. In. Pacific Historical Review, Vol. 31, No. 4, Nov., 1962, University of California Press, 349-358. 91 Prof. Andrew Pogány: Joseph Jajczay i. m. 58.
