Századok – 2014
MŰHELY - Ugry Bálint: Beszámoló a Bethlen Gábor trónra lépésének 400. évfordulója alkalmából rendezett Bethlen Gábor és Európa című nemzetközi tudományos konferenciáról (Kolozsvár, 2013. október 24-26.) V/1335
KRÓNIKA 1337 kájával rekonstruálta a Báthoryak által emelt ötszögű váradi erődítmény Giacomo Resti által vezetett Bethlen-kori átalakításait, és azok hatását a vár reneszánsz építészeti képére. Az erdélyi késő reneszánsz festészetről jóformán csak néhány díszes címeres levél alapján alkothat képet a kutatás. Mikó Árpád (Budapest, MTA-BTK, Művészettörténeti Intézet) a gyulafehérvári fejedelmi udvar alkalmazásában álló „címeríró” mesterek munkájának fragmentumait tárta a hallgatóság elé, kiemelve bizonyos Pál mester tevékenységét, akinek pályája valószínűleg Báthory Zsigmond idején kezdődött, és aki még I. Rákóczi György uralkodása alatt is aktív volt. Eközben a Babe§-Bolyai Tudományegyetem központi épületének Blagatermében a történészek a Szekfű Gyula Bethlen-monográfiája óta a történetírást talán leginkább foglalkoztató kérdésekről vitatkoztak. Ha fellapozzuk a Magyarország története tíz kötetben sorozat — 1985-ben napvilágot látott — vonatkozó kötetében a Makkai László által Bethlen Gábor fejedelemségéről írt részt, annak legtöbb oldala a bethleni külpolitika mérlegét próbálja megvonni - a fejedelemnek a harmincéves háborúban való részvételén és diplomáciai manőverein keresztül vizsgálja Erdély jelenlétét az európai politikai színtéren. Újabb külföldi kutatások mutathatják be egyre részletesebben Bethlen diplomatáinak és követeinek tevékeny vagy statikusabb jelenlétét Európa nagy uralkodói udvaraiban, illetve külföldi diplomaták néha a követutasításokkal is szembe menő, a fejedelemről és udvaráról alkotott személyes véleményük alapján hozott, a politikát is gyakran befolyásoló lépéseit. A reálpolitikus Bethlen Gábor mindvégig szem előtt tartotta, hogy Erdély az Oszmán Birodalom vazallusa, mindemellett törekedett arra, hogy Európa szemében az általa irányított Fejedelemségről egy lehetőségei szerint önálló politikát folytató, erős hatalom képe alakuljon ki. Mindennek eredményeként a korszak francia követjelentéseinek Erdély-képében komoly változás tapasztalható, amely társainál „európaibb” képet fest a fejedelemről és udvaráról (Hámori Nagy Zsuzsanna előadása, Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem). A nyilvánosságnak szóló új, „európaias” Erdély-imázs kialakulásában a fejedelem követei mellett a diplomáciában is jártas ágenseknek, a peregrináló diákoknak, a tanulmányútakat tevő ifjaknak és kísérőiknek egyaránt fontos szerepük volt, amint arra Kovács Katalin (Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) előadása is rámutatott. Erdély „európaiságáról” nyilatkozott Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin fényűző kassai lakodalma, mely nem nélkülözte azokat a ceremoniális elemeket, amelyek nagy európai udvarok hasonló politikai súlyt képviselő dinasztikus eseményei során jelen voltak (Violeta Barbu előadása, Bukarest, Institutul de Istorie Nicolae Iorga). A párhuzamos szekcióban ekkor már az irodalomtörténészek idézték meg a bethleni korszak Erdélyben tevékenykedő értelmiségének ikonikus alakjai közül a bethleni politikát támogatókat és a gyulafehérvári udvarban tudományos munkájukkal a Fejedelemséget az európai tudós közeg és a későbbi korok embere számára reprezentálókat, Johann Heinrich Alstedet, Pataki Füsüs Jánost, Rettegi Jánost és Böjti Veres Gáspárt. A konferencia második napját a Bethlen Gábor a történetírásban és a Bethlen Gábor emlékezete címmel megtartott szekciók zárták. Míg a kortárs és ké
