Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
1140 FAZEKAS ISTVÁN adat. Nem véletlen, hogy többségük, a negyvennégy főből nem kevesebben, mint huszonötén, a Magyar Kamarában, illetve a kamara igazgatása alatt álló harmincad hivatalokban keresték boldogulásukat. A Magyar Kamara esetében ugyanis minden alkalmazott rendszeres fizetésben részesült, a harmincados és harmincad ellenőri állások pedig szemlátomást a Hofkammerarchivban fennmaradt pályázatok alapján a kívánatos állások közé tartoztak. Akadt persze olyan is, aki hosszabb időre, vagy akár véglegesen is kancelláriai alkalmazásban ragadt. Az előbbire jó példa a Vas megyei kisnemes családból származó felsődömölki Dömölky Gergely, aki az id. Draskovich György kancellársága idején az 1580-as években kezdte meg kancelláriai szolgálatát és az 1610-es évekig működött ott. Szolgálatát feljebbvalói is elismerték, nem véletlen, hogy több kisebb birtokadomány után 1608-ban udvari familiáris címet kapott, amelyhez évi 300 Ft fizetés is járult. A következő években többször tett kísérletet arra, hogy tanácsosi kinevezést nyerjen a Magyar Kamarába, próbálkozásai azonban a Magyar Tanács tagjainak támogatása ellenére eredménytelenek maradtak. Végül 1622-ben sikerült neki a nagyszombati harmincadot elnyernie, amelyet azonban úgy tűnik, hogy nem sokáig töltött be, mert 1625-ban már lemondott róla.38 A rendelkezésre álló adatok alapján kancelláriai szolgálatban ragadt Istvánffy Miklós történeti munkáját magyarra fordító Tállyai Pál (1628-1633) is, aki sokáig állt írnokként Homonnai Drugeth György szolgálatában, és a fiatal Drugeth Jánost Lengyelországból behozó familiárisokkal és más szolgálattevőkkel együtt 1622-ben érkezett vissza Magyarországra. Miután nem sikerült kamarai alkalmazáshoz jutnia, 1623 után kancelláriai szolgálatba lépett, és minden jel szerint írnoki minőségben működött 1640 körül bekövetkezett haláláig.39 Akadtak olyan pályák, amelyek a központi igazgatás más szervei felé vezettek tovább, ahol biztosabb kenyér várt rájuk. Hárman is az Udvari Haditanács alkalmazásába kerültek, amelynek rendszeresen szüksége volt magyar nyelvben és szokásokban járatos emberekre: Baranych Mátyás (kancelláriai alkalmazásban 1586), dörögdi Medve András (1581, 1589), Zaskowsky János (1562). Közülük a legjelentősebb karriert Medve András futotta be, aki expeditorként működött, majd 1599-ben a Szepesi Kamara pénztárnoka lett.40 A Haditanács mellett az 38 Pályájára fontos forrás a Hofkammerarchiv Familienakten állagában található iratok: ÖStA AVA HKA Familienakten, D 48 föl. 1-23. Testvére Dömölky Gáspár Vas megye dikátora és Zala megyejegyzője: uo. HFU r. Nr. 54 Konv. 1588. szeptember föl. 118-119.; harmincadosi kinevezése: ÖStA AVA HKA HFU r. Nr. 122. Konv. 1622. október, föl. 131-132, 174, r. Nr. 123. Konv. 1623. február, föl. 8.; utódlása: uo. r. Nr. 128. Konv. 1625. július, föl. 86-97. 39 Homonnai Drugeth János 1622-es hazahozataláról és familiárisairól, köztük Tállyai Pálról: Fazekas István: Homonnai Drugeth III. György (1583-1620) familiárisainak jegyzéke 1622-ből. Adalék Tállyai Pál pályájához. In: Archivariorum histricorumque magistra. Történeti tanulmányok Bak Borbála tanárnő 70. születésnapjára. Szerk: Kádár Zsófia-Lakatos Bálint-Zarnóczki Áron. Bp. 2013. 277-292. Tállyai személyére még: Béníts Péter: Bevezető. Istvánffy Miklós magyarok dolgairól írt históriája Tállyai Pál XVII. századi fordításában 1/1 1-12. könyv. Sajtó alá rend.: Béníts Péter. Budapest 2001. 7-23. 40 Baranychra: ÖStA AVA HKA HFU r. Nr 50. Konv. 1586. március, föl. 114., 117. 1587. április 1-től a Hofkriegskanzlei írnoka (Pálffy Géza szíves közlése). Zaszkovszkyra: Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16-17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál, Pálffy Géza, Tóth István György. Bp. 2002. 307-331., 324. Medvére: Uő.: A
