Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Fazakas István: A magyar udvari kancellária és hivatalnokai a 16-18. században (Hivatalnoki karrierlehetőségek a kora újkori Magyarországon) V/1131
A MAGYAR UDVARI KANCELLÁRIA ÉS HIVATALNOKAI A 16-18. SZÁZADBAN 1141 Udvari Kamara sem nélkülözhette a magyarországi viszonyokban jártas személyeket. Noha ekkor még nem lehet külön magyar osztályról beszélni, mindig akadt egy-egy személy, aki Magyarországról származott és a magyar nyelvet is bírta. A tanácsosok között is mindig volt olyan, aki szolgálata alatt megismerkedett a magyar viszonyokkal és biztonsággal képes volt tájékozódni azokban.41 A Magyar Kancellárián eltöltött három év szolgálat után (1616-1619) került át az Udvari Kamara alkalmazásába Rosenmann Sámuel, aki ott hét évet tudott le írnokként és magyar fordítóként, de végezetül nem ragadt meg a központi hivatalban (1619-1626), hanem a hagyományos utat választva előbb köpcsényi, majd soproni harmincados lett (1629).42 A birodalmi kancellárián talált alkalmazást Gábor János, aki valamikor az 1580-as években dolgozott a magyar kancellárián, majd hét éven át a konstantinápolyi Habsburg-rezidens, Bartholome Pezzen doktor mellett szolgált török futárként (1584-1591). Hazatérve patrónusa, Pezzen segítségével a birodalmi kancellária latin expedícióján talált alkalmazást és közel húsz évig dolgozott ott (1592—1611).43 Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia a 16. században. Bp. 2010. 126-127. A Hofkriegsrat regisztrátora volt a 16. században Joó János (1573-1578), a 17. század elején pedig Orossy István, az alább tárgyalt Orossy György édesapja ugyanott regisztrátorként működött (1604-1617). Joóra: Pálffy G.\ A Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia, i. m. 128-129. Orossyra: ÖStA AVA HKA HFU r. Nr. 129. Konv. 1626. február, föl. 81-86. 41 A teljesség igénye nélkül biztos, hogy magyarországi származású volt Daniel Schleger, aki az 1580-as években mint az Udvari Kamara hadi expeditora (expeditor bellicus) működött: Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könvtárának címereslevelei. I. Bp. 1904. 92. Az Udvari Kamara írnoka volt 1603-1609 között Körmendi Mátyás, aki azután győri harmincadellenőrként működött: ÖStA AVA HKA HFU r.Nr. 93. Konv. 1607. június, föl. 18-20. Joannes Corbelius (Korbelius János) a Magyar Kamarától került át az Udvari Kamarához (1627-1631), hogy azután visszatérjen a Magyar Kamara pénztárosának. 1635-ben felesége halála kapcsán nyílt konfliktusa robban ki sógorával, Walticher Márkkal, amely ellen folytatott vizsgálathoz vezetett, Corbelius később Esterházy Miklós familiárisaként működött tovább: uo. r. Nr. 151. Konv. 1635. február, föl. 13-29. Fallenbüchl Z.: Állami (királyi és császári) tisztségviselők i. m. 65. Megfordult az Udvari Kamaránál ajolsvai születésű Matthias Marcus is, aki az öt év kamarai fogalmazóságon túl ugyancsak széles hivatali tapasztalatokkal rendelkezett, mert dolgozott a Birodalmi Kancellárián, a Cseh Kancellárián, a Reichshofratban, 1615-ben pedig Hermann Czernin gróf titkáraként konstantinápolyi követségben vett részt: ÖStA AVA HKA HFU r. Nr. 129. Konv. 1626. január, föl. 5-6, 18-19. 42 Uo. r. Nr. 130. Konv. 1626. szeptember, föl. 7-22, r. Nr. 136. Konv. 1629. május, föl. 182-183, r. Nr. 153. Konv. 1636. január, föl. 227-230. 43 Életrajzi adatai özvegye folyamodványából tudhatok: Uo. ÖStA AVA HKA HFU r. Nr. 125. Konv. 1624. június föl. 162-163. - Lothar Gross: Die Geschichte der deutschen Reichshofkanzlei von 1559 bis 1806. Wien, 1933, 472. 1605-ben és 1608-ban fia, János Kristóf számára benefíciumért folyamodott Sopron városához. Dominkovits Péter: Javadalmak - javadalmasok - patrónusok. Adatok és szempontok Sopron szabad királyi város egyháztörténetének, várospolitikájának a kutatásához a 17. század első feléből. In: Nemes Gábor - Vajk Ádám (szerk.): In laboré fructus. Jubileumi tanulmányok Győregyházmegye történetéből. Győr 2011. 103-117. Nem ő volt az egyetlen magyar a Reichshofkanzlei expedíciója történetében. A pozsonyi Partinger családból származó Partinger István 1613-1620 között működött írnokként ott, de minden bizonnyal már előtte Mátyás főherceg kancelláriáján volt alkalmazva, később soproni, majd magyaróvári főharmincados. L. Gross: Die Geschichte der deutschen Reichshofkanzlei i. m. 472. Fogalmazványok széljegyzetein már 1608-ban szerepel a neve: ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 91. Konv. 2. föl. 54-55, Konv. 3. föl. 62-68. Magyarországi kötődésű olasz családból származott Franciscus Tharsia de Andreis, aki szintén a 17. század elején működött a latin expedíción mint írnok és fogalmazó (1602-1621). L. Gross: Die Geschichte der deutschen Reichshofkanzlei, i. m. 468.
