Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
MAGÁNVÁRAK ÉPÍTÉSÉNEK KEZDETEI A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 373 ben megfelelő curia fossata, Herrenhof, manoir, moated site fogalmait az írott források nem említette erősségek problémaköréből - igaz, ezen álláspontja részletes kifejtésére nem vállalkozott.132 Feltűnő azonban, hogy az eddigi ásatások alapján még nem mutatható ki a leletanyag mennyiségében és jellegében érdemi eltérés az utóbb felsorolt „erődítmények” illetve a „síkvidéki” és a „hegyi” várak között sem. Sőt, a falutelepülésekhez kapcsolódó utóbb tárgyalt építmények viszonylagos réteg- és leletszegénysége épp a folyamatos lakottság (vagy a hosszabb élettartalom) ellen látszik szólni - igaz, itt is számolni kell a pusztulás jelentősebb mértékével. Az utóbb tárgyalt erődített építmények funkció-meghatározásával kapcsolatban végül mindenképp figyelmet érdemel, hogy számos e körbe sorolható 13. századi építmény felhasználásával — vagy annak felhagyása után, annak a helyén — a késő-középkorban az írott forrásokban a korabeli magyar „kastély” szónak megfelelő castellum megnevezéssel illetett erődítmény jött létre. Ásatással lehetett ezt igazolni Kistapolcsány (Topol’cany) (10. kép)133, Nyitrasimonyi (Simonovany) (11. kép),134 a már említett Hahót-Buzád/Sárkánysziget,135 és talán Őcsény-Oltovány136 kutatása során. A legkorábbi periódusként meghatározott, kőből emelt négyzetes (torony)építmény az első objektum esetében további épületrészekkel bővült a 14-16. században, majd került elbontásra a ma álló késő-reneszánsz kastély emelésekor. A második esetben az épületet felhagyták a 14. században, de később, egy 1426-ban kelt építési engedély alapján, közvetlen közelében épült meg az ugyancsak torony-jellegű maggal rendelkező castellum. Az 1365-ben locus castri megnevezéssel említett, a Hahót-Buzád nemzetség Kőszegiek által 1292-ben elfoglalt, név nélkül említett erősségével azonosítható zalai Buzádsziget helyén a 15. század közepén emeltek kastélyt a Sárkány-család tagjai. Az időben egymást követő két erődítmény mérete, formája és védővonala itt nem is tért el lényegesen egymástól, bár a korábbi erősség központi építménye nem volt teljes biztonsággal rekonstruálható. Hasonló lehetett a helyzet a tolnai Ocsényben is, de az itteni kutatások részletes közzétételére még nem került sor. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy Hahót-Buzád/Sárkánysziget erősségétől csupán néhány száz méterre (igaz, a mocsarakkal kísért vízfolyás másik oldalán) található az ásatásokkal is szondázott, egykor templomos villa Búzád - ez az erősség így akár az „udvarházak” között is lenne tárgyalható s ez jól jelzi az egyes kategóriák merev elhatárolásának problémáját. Nem kevésbé jellemző az sem, hogy a közeli Hahót-Alsófakospuszta 13. század második felében épített, majd elpusztult erőssége heKleinadelssitze in der Slowakei. In: Die Burgenforschung und ihre : Probleme Fundberichte aus Österreich. Materialheft A.2.) Wien 1994. 123-133. 132 Kubinyi A.\ Árpád-kori váraink i. m. 294. - vele szemben, Dalmand esetében: Miklós Zs.\ Tolna megye i. m. 166. L. továbbá Koppány T: Erődített nemesi udvarházak i. m. 133 Ruttkay, M.: Zur Entwicklung i. m 123-133. 134Alexander Ruttkay: Stredoveké panské sídlo v Partizánskom-Simonovanoch. Slovenská Archeológia LI. (2003) 119-158. 136 Vándor L.: Archäologische Forschungen i. m. 136 Miklós Zs.\ Tolna megye i. m. 281-293.
