Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Feld István: A magánvárak építésének kezdetei a középkori Magyarországon a régészeti források tükrében I. II/351
374 FELD ISTVÁN lyén, kutatója, Vándor László szerint egy erődített udvarház (befestigter Herrenhof) épült fel a 14. század második felében!137 Ugyanakkor az okleveles anyag kapcsán már említett korai építmények közül Kabold — mintegy további tíz objektummal együtt — kifejezetten castellum megnevezéssel tűnik fel az 1200-as évek írott forrásaiban. Régészeti kutatások hiányában ugyan még nem igazolható, hogy ezen, formáját és részleteit tekintve így még ismeretlen erődítmény helyén épült fel a ma is álló, késő középkori/késő reneszánsz kastélyépület, az azonban így is kétségtelennek tűnik, hogy számos esetben a későbbi castellumok elődjeinek tekinthetők az általunk jelenleg vizsgált 13. századi erősségek.138 Ebből természetesen nem feltétlenül következik az — mint ezt monográfiájában Koppány Tibor feltételezte139 —, hogy a korabeli terminológia szerint minden, írott források nem említette korai erősség tulajdonképpen kastélynak lenne tekinthető, az azonban feltűnő, hogy a 13. századi magánbirtokosi erősségek legalább egy része számos közös vonást (településközelség, jó megközelíthetőség, egyszerűbb építőanyag) mutat(hat)ott fel a későbbi kastélyokkal, melyek a 15-17. század kedvelt nemesi lakóhelyei (is) voltak.140 Gondolatmenetünket összefoglalva, mindezek alapján talán aligha vonható kétségbe az a megállapításunk, hogy az oklevelek nem említette erődített korai magánföldesúri építmények egy (de ma még sajnos csak ritkán közelebbről meghatározható) része funkcióját tekintve udvarháznak is tekinthető. Terminológia Ezzel már el is jutottunk a következő fontos problémához, az objektumok megnevezéséhez, azaz a terminológiához. Ezt természetesen már az eddigi fejtegetéseink során is számtalan alkalommal érintettük, szükséges itt azonban külön is foglalkoznunk az ehhez kapcsolódó kérdésekkel. Mindenekelőtt azt kell leszögeznünk — s ez a megállapítás nem csupán a várépítészetre vonatkozik — hogy élesen el kell választanunk egymástól a korabeli, tehát a 13. századi források terminológiáját a modern történeti kutatás által kidolgozott/alkalmazott, a dolog lényegéből következően óhatatlanul rendszerező, azaz rendszert kereső/alkotó fogalmi apparátusától - a jelen dolgozatban általunk használt általános jellegű megnevezések talán jó példáját szolgáltatják ennek. Ezért nem találkozott az olvasó eddig az ún. „kisvár” fogalmával, mivel ez a nem túl szerencsés, bár a kutatásban már meggyökeresedett terminus technicus141 véleményünk szerint még „szükségnévként” is elfedi az egykori 137 Vándor, L.: Archäologische Forschungen i. m. 195., Taf. 66. illetve 204. 138 Korábbi, ezzel ellentétes véleményünk: Feld A 13. századi várak i. m. 17., 33. jegyz. Ugyanakkor az ugyancsak korán, 1228-ban castrum megnevezéssel feltűnő, munkánk 36. jegyzetében már tárgyalt s nem teljesen problémamentes erdélyi Vécs esetében sem zárható ki teljesen, hogy a késő középkori castellum helyén kell keresnünk. Az utóbbira: Koppány T: A középkori Magyarország i. m. 241. 139 Uo. 21-26. 140 Erre már a szlovákiai kutatás is felfigyelt: Ruttkay, A.: Mittelalterliche Klein- und Mitteladelssitze i.m. 286-287. 141 Erre legutóbb Feld /.: Középkori várak és rezidenciák i. m. 500-503., ugyanitt 496. a „földvár” fogalom használatára.
