Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747
EGY MAGYAR HUSZÁR, JAJCZAY JÓZSEF ÉLETTÖRTÉNETE 755 A mexikói hadi vállalkozásban szintén huszárként részt vevő temesvári születésű Nikolics Emil42 hazaküldött naplójából és leveleiből három részből álló cikksorozat jelent meg a Hazánk s a külföld című hetilap 1866-dik év júliusi számaiban,43 a szerző nővérének Földing bárónénak a jóvoltából, melyeket a magyar huszár a mexikói Jalappa városából küldött haza testvérének 1865. január 24-ei keltezéssel, közel egy hónapra rá, hogy az önkéntes sereg megérkezett a Közép-amerikai államba. Az első cikkben a szerző említést tesz a hadsereg tagjainak levelezéseivel kapcsolatban, kitér többek között a sereg mostoha mexikói körülményeire is és arra hogy levele írása közben kapta meg az egysége a parancsot a Puebla városba való indulásra. Ezt követően az első cikk második felében és a második cikkben a Triesztből Veracruzig tartó útjukat örökíti meg. Ugyan Pawlowski Edével ellentétben ő a Bolivian gőzös fedélzetén utazott az amerikai kontinensre, de mint írja több magyar kíséretében, tehát nem kizárható, hogy Jajczay akár az ő általa említett hajón is utazhatott.44 45 Nikolics tudósításaiból kiderül, hogy hajójuk a már Pawlowsky által is ismertetett útvonalon — Adriai-tenger - Otrantói-szoros - Szicília - Gibraltár - Martinique - Cuba -Veracruz — haladt. A temesvári huszár közléséből nemcsak azt tudjuk meg, hogy ahol útközben a sereg tagjai pihenésre kiszállhattak — Martinique-szigetén, Kubában — mindenhol gyönyörű nőkkel találkoztak, hanem azt is, hogy utazásuk során „kielégíthetőnek mondható”*6 ellátásban részesültek. Reggelijük feketekávéból, rumból és kétszersültből, ebédjük levesből, kenyérből, sózott húsból, borból és úgynevezett vastagételből állt, míg vacsorára pedig pálinkát, kenyeret, húst és a már említett vastagételt kaptak. Nikolcs Emil harmadik cikke már konkrétan a mexikói hadi eseményeket írja le, amelyben egységének Vreacruz kikötőjéből Jalappa városába való vonulását ismerteti, külön kiemelve és példával szemléltetve a köztársaság pártiak kegyetlen gerilla harcmodorát, azonban egyik cikkében sem említette meg bajtársainak nevét. A Pawlowsky és Nikolics által leírt útvonalat megerősíti az egri születésű Lukáts Gyula is, ez idáig kiadatlan naplójában, aki a budai vadász alakulat tagjaként vett részt a mexikói vállalkozásban és 1864. december 12-én indult útnak Triesztből, hat nappal megelőzve Pawlowskyék hajóját.46 42 A cikket itt N. Emilként jegyzi. 43 Nikolics Emil: Trieszttől Mexikóig - 1864 - 1865 - (Eredeti Közlemény.). Hazánk s a külföld 2. (1866) 26. szám július 1. 408-410. Nikolics Emil: Trieszttől Mexikóig- 1864 - 1865 - (Eredeti Közlemény.) Hazánk s a külföld 2. (1866) 27. szám július 8. 420-423. Nikolics Emil: Trieszttől Mexikóig - 1864 - 1865 - (Eredeti Közlemény.) Hazánk s a külföld 2. (1866) 28. szám júliusi 5. 435-436. 44 A szerző, aki szintén huszárként érkezett Mexikóba, az önkéntes sereg azon csoportjának, amelynek ő is tagja volt Vera Cruzba érkezéséről a következőket írta „Mindenki ránk bámult, s nem tudom szép egyenruhánkat nézték-e, vagy a magyaros szakállú martiahs tekintetű harcfiak alakját”. - Nikolcs E.: Trieszttől Mexikóig i. m. 423. 45 Nikolcsi E.: Trieszttől Mexikóig i. m. 410. 46 Lukáts Gyula ez idáig kiadatlan naplója a Budapest Történeti Múzeum Kiscelb Múzeumának Új és Legújabbkori Osztályának Adattárában található. H 208 - 97 Nagy Lajos hagyatéka Lukáts Gyula kéziratos naplója. A naplóról jelent meg egy forrásközlés Dr. Perényi Rolandnak a Kiscelb Múzeum igazgatójának jóvoltából internetes formában. Perényi Roland: Egy önkéntes naplója Miksa császár mexikói kalandjáról http://socialhistories.blog.hu/2008/ll/29/egy_onkentes_naploja_miksa_csaszar_ mexikoikalandjarol
