Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747
756 BOBAY ISTVÁN Ugyan e beszámolókban név szerint nem esik szó Jajczay József személyéről, mégis fontosnak tartottam a hadsereg kiutazásának a történetét részletezni, hiszen Jajczay is ugyanezen útvonalon és hasonló élményekkel gazdagodva érkezhetett meg újdonsült állomáshelyére. Pawlowsky Edének a huszárságra vonatkozó visszaemlékezésein kívül a Magyar Világ című újságban is jelent meg egy beszámoló a mexikói eseményekről, egy névtelen szerző — „Egy távol hazafi” — tollából A magyar huszárok Mexikóban címmel, melyet 1866. január 28-i keltezéssel Orizaba városából küldött haza.47 A „névtelen” huszár beszámolóját a következő sorokkal kezdi: „Nem akarom sem a mexikói császárság ügyeit feszegetni, sem az ausztriai légió történetét leírni, csak is a huszár ezred néhány vitéz tettét kívánom itt megemlíteni s azok által megmutatni, hogy a történeti hírességgel biró huszár nevének nemcsak szégyent nem, de büszkeséggel merem mondani, becsületet és elismerést szerzünk az újvilágban is”.48 A szerző cikkében a huszárságnak az 1865. szeptember 22-ei, október 23-ai és 24-ei, illetve az 1866. január 11-ei harci cselekményeiről tudósít. A szerző ugyan megemlít név szerint magyar huszárokat is, azonban Jajczay József neve nem szerepel közöttük. Valamint a Miksa császár és az expedíciós hadsereg érkezésének az idején Mexikóban élő 1848-49-es magyar emigráns László Károly is megemlíti naplójában, hogy találkozott az expedíciós sereg öt magyar tagjával, azonban Jajczay József neve,nem található ezen személyek között.49 Mivel egyrészt Jajczay József mexikói tevékenységéről a törzslapján szereplő adatokon, és a most bemutatásra kerülő Sarlay Pál levelezésein kívül, ez idáig több információval nem rendelkezem, másrészt pedig azért mert kutatásom középpontjában a hawaii-magyar kapcsolatok állnak, emiatt ezen tanulmányomban a mexikói hadjárat eseményeit nem részletezem. Miksa császár halálát követően az expedícióban részt vett, és azt túlélt katonáknak jelentős része hazatért, azonban egy kisebb csoportjuk Mexikóban maradt és ott letelepedve, polgári foglalkozásba kezdett.50 A losonci születésű Sarlay Pál,51 aki mint utász vett részt a szerencsétlenül végződő Habsburg trónszerzési kísérletben, több honfitársához hasonlóan a Közép-Amerikai államban maradt. Sarlay szerencsére több beszámolót és ország ismertető írást is hazaküldött a Vasárnapi Újság részére, amelyekben többek között beszámol az 47 A magyar huszárok Mexikóban (Ered. levelezés.) Magyar Világ 2. (1866) 62. szám március 16. 1-2. 48 A magyar huszárok Mexikóban i. m. 1. 49 László Károly Naplója IX. 1858. január 1 - 1870. január 1 Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára 720 Oct. Hung. 9 197-198. 50 Mint azt a Vasárnapi Újság 1864. december 11-ei száma az önkéntes csapat indulásakor megjegyzi: a „csapat legénysége 6 évi szolgálatra kötelezte magát, a mikor azután vagy haza szállítják, vagy ott is maradhat, ha él és úgy akarja”. A Mexikói önkénytes i. m. 541. 51 Sarlay Pál, — született Losonc, 1834 — mérnök, utászként volt tagja a mexikói önkéntes hadseregnek. Tardy Lajos: Az 1863-1867. évi mexikói „önkéntes hadtest” magyarországi résztvevői. Hadtörténelmi Közlemények 103. (1990) 2. sz. 164.; 1903-ban halálakor jelent meg egy írás az élettörténetéről. Mérnök karrierét az erdélyi vasút építésénél kezdte. Ezt követően csatlakozott a mexikói önkéntes hadsereghez. A cikk szerint részt vett Puebla ostromában, azonban az évszámot tévesen 1863-ra teszi, amikor a sereg toborzása még el sem kezdődött. Sarlay Pál hazatérésének az időpontját 1870-ben jelöli meg, de 1871-ben jelent még meg két beszámolója a Vasárnapi Újság hasábjain. Sarlay Pál; Budapesti Hírlap 23. (1903) 43. sz. február 13. 7.
