Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Bagi Zoltán Péter: A töröksegély kérdése az 1603. évi regensburgi birodalmi gyűlésen V/1187
1198 BAGI ZOLTÁN PÉTER tésével megnyílt az út az oszmán terjeszkedés előtt az örökös tartományok és a birodalom felé. Ráadásul — fogalmaz az irat — Erdély és Havasalföld megszerzése az uralkodó számára semmilyen haszonnal sem járt, hanem őket már néhány alkalommal nyílt ütközetben kellett legyőzni és sok vér kiontásával, engedelmességre szorítani.”56 Emellett 1602-ben a török visszafoglalta az előző évben a császári-királyi csapatok által megszállt Székesfehérvárt, s a hírek szerint a következő oszmán hadjárat célja Pest lesz, amellyel újra lehetővé válna számukra az előretörés a Duna völgyében - vázolta a leendő eseményeket és azok következményét az előterjesztés.57 A háború sikeres megvívásához — folytatódott a gondolatmenet — egy olyan hadsereg szükséges, amely nem csupán hat hónapig szolgál a harcmezőn, hanem egész évben készenlétben áll. így még a hadsereg felállításának és eltartásának a költségeit is lecsökkenthetőnek vélték, hiszen meg lehetett volna szabadulni egy sereg járulékos pluszköltség újra és újra történő kifizetésétől: előleg, elbocsátás, mustrálás, fegyvervásárlás, szállítás.58 A birodalmi rendektől ezért az uralkodó a törökelleni háború továbbfolytatásához vagy egy 16 000 gyalogosból és 5000 lovasból álló hadsereg felállításának és eltartásának költségeit öt év időtartamra vagy egy ennek megfelelő pénzsegély jóváhagyását szintén öt esztendőre kívánta. Ez az összeg hozzávetőlegesen évi 3,2 millió rajnai forintot, illetve valamivel több, mint 52 Römermonatot tett ki.59 Az udvar számára az adóegységek közül a Gemeiner Pfennig60 jóváhagyása öt évre lett volna a legalkalmasabb, de a propozíció készítői is tisztában voltak azzal a ténnyel, hogy a rendek a Romzugot részesítik előnyben. A császári követség ezért azt kívánta, hogy az összegyűltek vegyék figyelembe a Römermonat61 értékének állandó csökkenését, és támogatásuk mértékét ennek megfelelően szabják meg.62 Emellett a propozíció ötödik pontjában az udvar javaslatot tett ez utóbbi adózási forma megreformálására is.63 A császári oldal felvetette, hogy az összegyűlt rendek ismét fontolják meg a birodalom védelme szempontjából elengedhetetlennek vélt Nachzug feltételeinek újbóli megtárgyalását.64 56 „... Sondern Sie schon etlichmahl durch offene Veldtschlachten und Vergießung vieles bluets Zum gehorsam bringen und bezwingen müssen. ” A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 98. Fol. 540v. 57 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fase. 98. Fol. 541v.; Székesfehérvár és Pest ostromáról, illetve az 1601. és 1602. év hadieseményeiről részletesen: Tóth S. L.\ A mezőkeresztesi csata i. m. 327-356. 58 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Föl. 543r.-545r. 59 Heischmann, E.: Anfänge des stehenden Heeres i. m. 112-113. 60 Erre lásd részletesen: Bagi Z.\ „... egy ura lesz az” i. m. 1464. 61 Romzugra és Römermonatra vonatkozóan lásd: Bagi Z.: „... egy ura lesz az” i. m. 1463-1464. 62 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Föl. 545r.-547r.; Heischmann, E.: i. m. 111.; Rudolf Koller: Studien zur Reichskriegsverfassung des Heiligen Römischen Reiches in der Neuzeit. Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades an der philosophischen Fakultät der Universität Wien. Wien, 1990. 325-326. 63 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 558v.-559r. 64 A császári propozíció, 1603. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 98. Fol. 548r.-v.
