Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Kincses Katalin Mária: Egyház, társadalom és művelődés Bod Péter (1712-1769) korában. A nagyenyedi és magyarigeni "Bod Péter háromszáz éve" konferencia (2012. május 2-3.) tanulmánykötete III/795
TÖRTÉNETI IRODALOM EGYHÁZ, TÁRSADALOM ÉS MŰVELŐDÉS BŐD PÉTER (1712-1769) KORÁBAN A nagyenyedi és magyarigeni „Bőd Péter háromszáz éve” konferencia (2012. május 2-3.) tanulmánykötete Szerkesztette: Gudor Botond, Kurucz György, Sepsi Enikő Károli Gáspár Református Egyetem - L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2012. 317 o. Konferenciával és annak előadásait szerkesztett formában tartalmazó, méltó ünnepi kötettel emlékezett meg a történész, egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros szakma az enciklopédikus műveltségű erdélyi tudós, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakja, Bőd Péter református lelkész születésének háromszázadik évfordulójáról. A kétnapos konferenciát a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermében és a magyarigeni református templomban rendezte meg több társszervező, a Bethlen Gábor Dokumentációs Könyvtár, a Magyarigeni Református Egyházközösség, a sepsiszentgyörgyi Bőd Péter Megyei Könyvtár, Kovászna Megye Tanácsa, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara és a Gyulafehérvári Egyetem Történettudományi Kutatóintézete, a budapesti Bethlen Gábor Alap támogatásával. Nemcsak a rendezők stáblistája illusztris, hanem a résztvevőké is, hiszen romániai és magyarországi egyetemi oktatók, kutatók, de külföldi intézmények, köztük svájci, hollandiai, angliai kutatóintézetek szakemberei alkotják. A három nagy tematikai egységbe (I. Az enyedi alma mater vonzásában; II. Bőd Péter életkörülményei és lelkészi szolgálata; III. Bőd Péter a tudós) sorolt tanulmányok a 18. század sajátos történeti, egyház- és művelődéstörténeti mozzanatait, jellemzőit tárják fel és mutatják be a levéltári kutatásokon alapuló legújabb kutatási eredmények alapján. Ezek közül is azokat, melyek az egykori enyedi diák, majd leideni peregrinus, utóbb református lelkész műveltségét, mentalitását, lelkészi szolgálatát, életkörülményeit, tudományos tevékenységét meghatározták. A módszer, illetve megközelítési mód célravezető volt, hiszen sikerült a tudós lelkész tevékenységét korának összetett művelődés- és egyháztörténeti viszonyainak összefüggésrendszerében értelmezni: Bőd Péter nagyformátumú életműve a maga teljességében és sokszínűségében mutatkozik meg. A tanulmányok nagyobbik része szorosan foglalkozik munkásságával, változatos tematikai megközelítésben. Ennek forrása, ahogyan azt a szerkesztők a kötet előszavában megfogalmazták, éppen magas szintű irodalomtörténeti vagy jogi — tegyük hozzá: történeti, egyháztörténeti — műveltsége volt, valamint sokrétű érdeklődése, többek között botanikai, kertészeti, kartográfiai ismeretei. Már a kötet külső borítója is újdonságot jelent és a kuriozitást tükrözi: Bőd Péter nemrégiben előkerült, címerrel díszített, korabeli, eredetileg a kolozsvári Bánffy-palotában működő Szépművészeti Múzeumban lappangó, színes portréjának felhasználásával készült. A kiadvány belső képe: szerkesztése, tagolása, puritán tipográfiája, áttekinthető szövegtükre is méltán szolgálja az ünnepi célkitűzést. Illusztrációinak minőségéről, azok egyenetlen színvonaláról, ugyanakkor sajnos ez nem mondható el, mert elsősorban a fekete-fehér térképek közül nem egy kivehetetlen és emiatt értelmezhetetlen (különösen a 244-248. oldal térképei) - a kötet megérdemelt volna sokkal színvonalasabb illusztrációkat is. Az első és legterjedelmesebb tematikai egység — mely önmagában a kiadvány majdnem felét teszi ki és kilenc szerző írását tartalmazza — Bőd Péter korának erdélyi vallási, valláspolitikai, művelődéstörténeti, intézménytörténeti viszonyaival, valamint az európai protestáns egyetemekre irányuló 17-18. századi erdélyi peregrináció jellemzőivel, sajátosságaival foglalkozik. Kurucz György a 18. századi magyarországi és erdélyi református egyház angol diplomáciai kezdeményezéseit tárta föl A Carolina Resolutio és a protestáns vallásgyakorlat... című tanulmányában. Megállapítja: a Rákóczi-szabadságharcnál éles határvonal húzódik a korábbi évszázadokhoz képest a Habsburgok kormányzati, adminisztratív és a római katolikus egyházpolitikai megnyilvánulásainak vonatkozásában. Vitathatatlan ugyanis, hogy Rákóczi egyházpolitikájának eredményei a szabadságharc folyamán a magyar protestánsok célkitűzéseit egy egységes európai konf
