Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Dénes Iván Zoltán: Mesterelbeszélések VI/1425
1450 DÉNES IVÁN ZOLTÁN „/.../ a történettudományt éppúgy kell éveken át tanulni, mint a gépészmérnökséget és orvostudományt - s aki ezen a szaktanuláson nem ment keresztül, annak a véleménye érdekes lehet, de nem döntő arra, hogy a történész mit gondoljon a saját munkájáról. Az bizonyos, hogy a nem szakkörökből jövő helyeslés erősítheti önbizalmát, de viszont az ily helyről érkező ócsárlás nem veszi el kedvét és bizalmát a jövő elismertetésben.”46 A Magyar történet Szekfű-köteteit sokan utasították el. Zoványi Jenő protestáns-ellenes, katolikus felekezeti elfogultságban marasztalta el.47 Csuday Jenő premontrei szerzetes történetíró a nemzeti történetírás tévútjának minősítette.48 Vámos Ferenc Hagyományok a máglyán: a magyar történetírás válsága címmel egész könyvet írt ellene.49 Mindezeket Szekfű Gyula nyilván nem tekintette komoly szakmai bírálatoknak és ezért nem is foglalkozott velük. Domanovszky Sándor bírálata Angyal Dávid és Károlyi Árpád a bécsi békével és a vallásszabadsággal kapcsolatos forrásértelmezést és értékelést — nem nyilvánosan — elfogadhatatlannak ítélte és súlyosan kifogásolta. Igaz, nem ismertették a Magyar történet köteteit és nyilvánosan nem vitatták tételeit. Feltehetően azért, mivel nem értettek egyet az azokban, különösen a 16-17. századi kötetekben foglaltakkal, de hajdani pártfogoltjukat sem akarták bántani, magukat pedig Szekfű Gyulához képest — akkor már — peremhelyzetben lévőknek tekintették. Nem vitatták tehát a nyilvánosság előtt állításait, s a Bethlen Gábor tételeit is csak Szekfű nevének említése nélkül cáfolták.50 Domanovszky Sándor viszont a Magyar történet négy kötetét (I, IV V VI) és A magyar történetírás új útjait a Századok hasábjain ismertette.51 A Magyar történet I. kötetét, Hóman Bálint művét érdemi megjegyzések mellett megnyugodva vette tudomásul.52 Szekfű köteteiről viszont részletes, alapos, lelkiismeretes és mélyreható bírálatot fogalmazott meg. 53 Az egyik — a IV és V kötetről, 46 Szekfű Gyula (Budapest, 1942. május 30.) - Bajcsy-Zsilinszky Endrének, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Kézirattár, Ms 10205/1. 47 Zoványi Jenő: Szekfű és társai történetírása. Viktória Nyomda, Budapest, 1938. 48 Csuday Jenő-. Nemzeti történetírásunk téves útjai. Szalay Nyomda, Budapest, 1934. 49 Vámos Ferenc: Hagyományok a máglyán. A magyar történetírás válsága. Kecskeméti Nyomda, Kecskemét, 1940. 50 Angyal Dávid: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez. Századok, 1929, 1930. 353-364, 465-485, 577-606; Uő: Történeti tanulmányok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1937, http://mtda . hu/books/angyal_david_torteneti_tanulmanyok.pdf ; Károlyi Árpád: Néhány történelmi tanulmány. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1930; Uő: Jegyzetek Szekfű Magyar történetének új kiadásához, és kútfőihez. MTAKK Ms 766/11. 51 Domanovszky Sándor: Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar Történet I. Hóman Bálint: Őstörténet, törzsszövetség, keresztény királyság. Századok, 1929-1930. 423—429; Uő: Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar Történet IV kötet. Szekfű Gyula: A tizenhatodik század. V kötet. Szekfű Gyula: A tizenhetedik század. Századok, 1929-1930. 881-903; Uő: A magyar történetírás új útjai. Századok, 1931. 273-279.; Uő: Hóman Bálint és Szekfű Gyula: Magyar Történet. VI. kötet. Szekfű Gyula: A tizennyolcadik század. Századok, 1933. 308-315. A Magyar történet második és harmadik kötetét Holub József recenzálta, időben utolsó, hetedik, a 19. és 20. századot feldolgozó kötetét pedig Balanyi György ismertette. 52 Századok, 1929-1930. 423-429. 53 Századok, 1929-1930..881-903, 1933. 308-315.
