Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Frojimovics Kinga: Egy embermentő példája? Id. Antall József és a lengyelországi zsidó menekültek Magyarországon a második világháború idején IV/931
ID. ANTALL JÓZSEF ÉS A LENGYELORSZÁGI ZSIDÓ MENEKÜLTEK...939 A Belügyminisztériumban működő lengyel szervezet a Lengyel Polgári Bizottság (teljes hivatalos nevén: A Lengyel Menekültek Gondozásának Ügyeit Intéző Polgári Bizottság Magyarországon, lengyelül Komitet Obywatelsky dia Spraw Opieki nad Polskimi Uchodzcami na Wqsgrzech) volt. A Bizottság elnöke Henryk Slawik lengyel szociáldemokrata újságíró lett. 1942-ben a németek követelték letartóztatását, ekkor Antall javaslatára egy időre visszavonult egy lakótelepre, Balatonboglárra. Helyette Andrzej Pysz volt egy darabig az elnök. Slawikot 1944 márciusában a Gestapo elfogta, Mauthausenbe deportálták, ahol meghalt.39 1941 januárjáig azonban a menekült lengyelek legfőbb érdekvédelmi szervezete a lengyel követség volt.40 Miután német követelésre január 15-én bezárt a lengyel követség Magyarországon, a londoni lengyel kormány magyarországi kirendeltséget alapított W-placówka néven. A magyar képviselet élén Edmund Fietz mérnök (álnevén Eduard Fietowicz) parasztpárti politikus állt.41 Tagjai voltak még: Piotr Opoka-Loewenstein, Stanislaw Bardzik és Józef Slys.42 A lengyel papoknak és szerzeteseknek is külön szervezete alakult Magyarországon, a Lengyel Lelkészi Hivatal (teljes nevén Lengyel Menekültek Katolikus Lelkipásztori Hivatala Magyarországon, lengyelül Katolickie Duszpasterstwo nad Uchodzcami Polskimi na terenie Królestwa W^gier). A szervezet mintegy 500 lengyel menekült papot és szerzetest tömörített. Elén Piotr Wilk-Witoslawski ferences szerzetes, tábori lelkész őrnagy állt.43 A polgári önkormányzat szervei mellett titkos lengyel katonai szervezetek is alakultak, ilyen volt például az 1939 szeptember utolsó napjaiban létrejött ún. Katonai Kirendeltség („Ekspozitura W”), melyet Jan Emisarski ezredes, a lengyel követségen működő katonai attasé vezette. A Katonai Kirendeltség nagy akciója az ún. evakuáció, az EWA-akció volt. Az evakuációs iroda a lengyel konzulátus helyiségeiben működött Budapesten (Váci u. 36.) Az EWA-A akció során 1939 október elejétől 1940 tavaszáig több tízezer lengyel katonát evakuáltak Jugoszlávián és Eszak-Olaszországon keresztül Franciaországba. Az evakuáció útvonala a következő volt: Budapest - Nagykanizsa - Zágráb - Milánó - Medine határállomás. A magyar-jugoszláv határon a lengyel katonai szervezetek összesen öt határátkelőt építettek ki, ahol az első hullám idején naponta akár 200-300 katona is átszökött.44 39 Antall J.: Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 38-40. Slawik és a Lengyel Polgári Bizottság történetét Elzbieta Isakiewicz örökítette meg dokumentum regényében. L. Elzbieta Isakiewicz: Czerwony Olówek. Warsawa, 2003. A kötet, függelékében különböző korabeli forrásokkal magyarul is megjelent: Vörös ceruza. Bp. 2004. 40 Kapronczay K. : A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok i. m. 157-158.; Kapronczay K.\ Akkor nem volt Lengyelország i. m. 29.; valamint Antall J.: Lengyel menekültek Magyarországon i. m. 73. 41 Fietzet azonnal Magyarország megszállásának napján, 1944. március 19-én lakásán elfogták a Gestapo emberei. Egyes források szerint még Magyarországon belehalt a kínzásokba a Gestapo börtönében, mások szerint Mauthausenben végezték ki. L. Ember Mária: Wallenberg Budapesten. Bp. 2000. 60-61. 42 Kapronczay K.: Lengyel katonák magyar földön i. m. 69. 43 Uo. 67-68. A lengyel menekült papok és a magyar római katolikus egyház kapcsolatairól 1.: Adriányi Gábor: Lengyel menekültek és a magyar katolikus egyház. Magyar egyháztörténeti vázlatok, 1999:3^4. 145-154. 44 Jan Emisarski: Katonai attasé voltam Budapesten. In: Magyarok és lengyelek, 1939-1945: Menekültügy. Összeáll. Kapronczay József. Bp. 1991. 253-254.
