Századok – 2014

TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875

878 BALOGH MARGIT koriban folyó magyar-amerikai tárgyalásokat végül nem terhelték meg a korona­­ékszerek visszaadásával, de a lehetőségre még a legvonalasabb magyar kommu­nista politikusok is felfigyeltek, hiszen a Szent Korona az állam folytonosságát és a nemzet szuverenitását szimbolizálta, visszakerülése a Kádár-rezsim teljes erkölcsi elismerését jelentette volna, és ez a tét nem mérhető az aggastyán bí­boros kiengedéséhez az országból. Épp ezért egy újabb határkőhöz érkezett Mindszenty sorsa, mert bár a bíboros elcserélése a Szent Koronára nem merült fel, de kiengedése a korona visszaadásának egy írásban sosem rögzített, kimon­datlanul mégis elvárt, ugyanakkor teljesíthető feltételévé vált. (A bíboros távo­zása után is épp azért veti latba újra és újra befolyását, hogy a koronát Nixon elnök ne adja vissza a magyar kormánynak, „az istentagadó, törvénytelen ma­gyar rezsimnek, vagy a hozzá hasonló moszkvainak”. Tette mindezt a neki ko­rábban tett ígéretre hivatkozva: „Elnök úr 1970-ben megígérte nekem, hogy nem adja át legszentebb és legjelentősebb nemzeti ereklyénket és büszkeségün­ket a Sátán ezen követőinek”.8) Puhán törekvései találkoztak Robert F. Illing érdeklődésével, aki Rómá­ban Henry Cabot Lodge, az amerikai elnök 1970 és 1976 közötti személyes szentszéki képviselőjének volt az egyetlen asszisztense. Mivel ekkor (egészen 1984-ig) még nem volt teljes értékű diplomáciai kapcsolat az Egyesült Államok és a Szentszék között, Illinget hivatalosan nem akkreditálták diplomataként a Szentszékhez, de lényegében chargé d’affaires-ként, ügyvivőként dolgozott, egyetlen titkárnő társaságában. Gyakorlatilag ők ketten foglalkoztak a Szent­székkel amerikai részről a római amerikai nagykövetség égisze alatt. Beosztá­sukból eredően intenzív munkakapcsolatban álltak a vatikáni „csúcsminiszté­rium”, azaz az Államtitkárság munkatársaival - így Agostino Casaroli érsekkel, az Egyházi Közügyek Tanácsa titkárával és a kelet-európai országokra szakoso­dott Mons.9 Giovanni Cheli nunciatúrai tanácsossal, akik meghatározó szere­pet játszottak Mindszenty József sorsának kezelésében is. 1971. április 16-án, miután szerte a Vatikánban azt a szenzációt emlegették, hogy Péter János ma­gyar külügyminisztert fogadta VI. Pál pápa, Illing találkozott Chelivel. A friss Eastern Europe; Eastern Mediterranean, 1969-1972. Vol. XXIX. [FRUS] United States Government Printing Office, Washington D. C., 2007. 279-281:280. 8 Nixon Library, NSC Files, Box 693, Country Files - Europe, Hungary, Vol. I. Confidential. Memorandum Alexander M. Haig tábornok részére, 1971. november 16. A memorandum melléklete Mindszenty József angol nyelvű levele Nixon elnökhöz. Bécs, 1971. november 5. Eredeti, aláírt. (A levelet november 16-án személyesen adta át Nixon elnöknek Eckhardt Tibor magyar emigráns politikus, és erről tájékoztatta is Mindszenty Józsefet. A jelek szerint az elnöki apparátus haladéktalanul továbbította a levelet vélemé­nyezésre. In: Hoover Institution Archives, Tibor Eckhardt, Box 2. Correspondence: Mindszenty, Cardinal Joseph. Eckhardt Tibor levele Mindszenty Józsefhez, 1971. novem­ber 17. Eredeti kéziratos fogalmazvány, valamint a gépelt másodlat.) Mindszenty ezt kö­vetően is írt Nixonnak a Szent Korona elhelyezéséről: Nixon Library NSC Files, Box 828, Name Files, Mindszenty, Cardinal (Apr. 70-May 74). Mindszenty József levele Nixon el­nökhöz, Bécs, 1972. október 26. Eredeti, aláírt. 9 A Monsignor(e) — Uram — az érsekek, püspökök, pápai prelátusok és pápai káp­lánok megszólítására használt cím.

Next

/
Oldalképek
Tartalom