Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Balogh Margit: Az 1971. szeptember 9-ei magyar-szentszéki megállapodás. Mindszenty József bíboros érsek távozása Magyarországról IV/875
hír kapcsán természetesen Magyarországról és Mindszentyről kezdtek beszélni. Illing saját bevallása szerint addig korábban még soha nem beszélt senkivel a bíborosról a Vatikánban, most azonban izgatottan figyelt.10 Cheli szerint oly módon kéne változtatni Mindszenty meggyőzésének taktikáján, hogy egy magyar egyházi vezetőt küldenének hozzá a bíborosnak idegen König bécsi bíboros érsek helyett, aki a távozást illetően hiába látogatta meg 1963 óta többször is Budapesten az esztergomi érseket, eddig minden igyekezete hasztalan maradt. Rögtön e beszélgetés után Illing jelentést küldött Lodge nagykövetnek, majd április 23-án levelet írt Puhán nagykövetnek Budapestre a Chelivel folytatott beszélgetéséről. Lodge pedig megmutatta a jelentést néhány befolyásos személynek Washingtonban, akik nagyra értékelték azt. Az amerikai diplomaták Mindszenty kiutazását Pio Gasparival, Casaroli helyettesével is latolgatták, aki a Szentszék washingtoni apostoli delegátusától arról értesült, hogy a külügyminisztériumban ismét foglalkoznak a kérdéssel.11 A kiinduló feladat a Szentszék és Mindszenty számára is egyaránt elfogadható és megfelelő magyar pap kijelölése volt. Olyan, akiben az erények ügyességgel párosulnak a kényes feladathoz. A választás Zágon József pápai prelátusra, a római Santa Maria Maggiore-bazilika kanonokjára esett, aki egyben első titkára volt a zsinat szellemében 1970 tavaszán létrehozott Elvándorlók és Úton Lévők Egyházi Tanácsának, amely a bevándorlással, zarándoklatokkal, migrációs munkával és a turizmussal foglalkozott. Ezeknél is fontosabb lehetett, hogy Zágon a római magyar emigráns papság egyik vezetőjének számított. O már 1971. május 23-án úgy tudta, hogy neki kell kihozni a bíborost a követségről.12 AZ 1971. SZEPTEMBER 9-EI MAGYAR-SZENTSZÉKI MEGÁLLAPODÁS 879 Az 1957-es dekrétumok ügye Cheli javaslata nem minden előzmény nélküli. 1971 legelején azzal kereste meg a római magyar nagykövetséget, hogy a Szentszék — amint túljutott a Csehszlovákiával már előkészített egyeztetéseken — folytatni kívánja a magyar kor10 Robert F. Illing: America and the Vatican. Trading Information After World War II. History Publishing Company, Palisades-New York, 2011. 190. 11 NARA RG 84. Foreign Service Posts of the Department of State. Hungary, Budapest, Records Relating to Cardinal Mindszenty 1956-1972, Entry 2691-B, Box 4. H. E. File, Cardinal Mindszenty, January-June 1971. Robert F. Illing levele Alfred Puhán nagykövethez. Róma, 1971. április 23. Eredeti, aláírt. Megjegyzés: a NARA-ból idézett amerikai források a levéltáron belül több fondban is megtalálhatók, terjedelmi okok miatt csak az elsődlegesen használt forráshelyet tüntetjük fel. A további helyeket kódolva megadja Somorjai Adóm az alábbiakban többször is idézett munkája, amely jelen levelet is közli angolul: „His Eminence Files.” American Embassy, Budapest. From Embassy Archives, 15 (1971) - Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségen. Követségi Levéltár, 15 (1971). 2. javított kiadás, METEM, Bp., 2012. 47-49. 12 Zágon József pápai prelátus levele Mons. Kada Lajos vatikáni diplomatához, 1971. május 23. Idézi Adriányi Gábor: A Vatikán keleti politikája és Magyarország 1939-1978. A Mindszenty-ügy. Kairosz Kiadó, Bp., 2004. 88-89. Zágon József életútjáról lásd Németh László Imre: Zágon József (1909-1975). Magyar Egyháztörténeti Vázlatok, 24. évf. 2012/3-4. 39-78.
