Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845
862 MISKOLCZY AMBRUS akartak kilépni, a fiúk éppen ezek ellen a keretek ellen léptek fel, miközben a kommunisták gátlástalanságából is tanultak. Az alkotmányos antiszemitizmustól az alkotmányellenes terrorizmus felé A fasizmust sokan reaktív jelenségnek tartják, valójában korábban jelentkező folyamatok artikulálódásának az eredménye, jellege proteikus. Ortega y Gasset 1927-ben úgy látta, „bármilyen úton is közeledünk a fasizmushoz, úgy látszik, hogy ha egyvalami, akkor egyidejűleg, annak az ellentéte is”.89 Ugyanakkor kétségtelen, van — mint Umberto Eco — „ős- vagy örök fasizmus”, közös ismérvekkel, például: „félelem a különbözőségtől”, és már a korai fasizmus a betolakodók ellen mozgósít. „így az ősfasizmus eleve rasszista.”90 Igaz, Mussolini kezdetben nem volt antiszemita, csak 1938-tól intézményesítették az antiszemitizmust Olaszországban, korábban a fasiszta pártnak sok zsidó tagja is volt. Codreanu sem tartott indokoltnak olasz antiszemitizmust, mert a zsidók kevesen vannak, olyanok mint Romániában a csángók, Olaszországban antiszemitizmussal fellépni, olyan lenne, mintha Romániában csángóellenes mozgalmat indítanának.91 (Fű alatt azért rajta voltak a mindenkori hatalom urai, hogy a magyar nyelvet háttérbe szorítsák.) Németországban, ahol nem volt „különbözőség”, lett, kitalálták. Gondoljunk arra, hogy számos „zsidó” nagyság (Martin Buber, Stefan Zweig, Arnold Zweig, Viktor Klemperer stb.) olyan lelkesen köszöntötte az első világháborút, mint a majdani antifasiszták (Thomas Mann, Max Weber) és fasiszták, akik aztán azt a Rathenaut lőtték le, aki rögtön felismerte, hogy a világháború milyen katasztrófa, és Németország talpra állásában kezdeményező szerepet játszhatott volna...92 Hitler alighanem igen korán tudta, hogy mi az antiszemitizmus, hallhatta apját, amint a zsidókat szidja, Bécsben is lapozgatta az antiszemita ponyvairodaimat, olykor ki is fakadhatott a zsidók ellen, de a Mein Kampfban mint valami megvilágosodásról, úgy számol be egy bécsi kaftános zsidó látványáról, mely látvány elindította benne a szellemi tisztázódás folyamatát, hogy a zsidógyűlölet legyen világnézetének — mint ő írta — „gránitszilárdságú alapja”. És aztán hirdesse a világháborút követő forradalmak után, hogy a zsidó a természet rendjének tagadása révén maga a „nem-természet”. Következésképpen megsemmisítendő... A Mein Kampfban még csak arról írt, hogy a háború megnyeréséhez elég lett volna tizenötezer zsidót idejében elgázosítani.93 És ezzel megérkeztünk ahhoz a „racionális antiszemitizmus”-hoz, pontosabban, ahogy ő nevezte: „az értelem antiszemitizmusá”-hoz, amelynek igényét már korábban, 1919 szeptemberében felvetette, miközben már elvetette az érzelmi antiszemitizmust. Az ő antiszemitizmusában az értelem, a ratio a zsidók „tervszerű törvényes”, tehát állami és hatalmi „eltávolí-89 Kevin Passmore: Fascism. Oxford, 2002. [mottó] 90 Umberto Eco: Eternal Fascism: Fourteen Ways of Looking at a Blackshirt (http://www . themodernword.com/eco/eco_blackshirt.html) (2012-02-10) 91 Codreanu: Pentru legionari, 73 92 Amos Eton: The Pity of It All. London, 2004.313-322. 93 Eberhard Jäckel: David Irving’s Hitler. A Faulty History Dissected. Port Angeles, 1993. 23.
