Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845
850 MISKOLCZY AMBRUS bői mellőzött az idézett mű az a következő „nagyon intelligens”, magatartása példás, vérmérséklete szangvinikus, jelleme szelíd.13 Ez némileg megerősíti azt, amit Pandrea egykori iskolatársa lelkiállapotának hullámzásáról írt. Élete a bosszú és a bűnbánat dialektikáját is példázza, ami jó kiállása mellett szintén kiemeli a fasiszta vezérek társaságából. Környezete, a családi légkör, olvasmányai viszont valósággal sodorták a fasiszta mozgalom élére, és nyilván az élenjárás, a vezetés azon szenvedélye, amelyről ugyancsak Pandrea írt. Az előbb idézett szelektíven hivatkozó szerző is megjegyzi, hogy Codreanu időnként „rendkívül komplex embernek tűnhetett,” miközben „sikere koncepciója és a kivitelezés egyszerűségének tudható be”.14 A leghitelesebb az, amit ő maga — Codreanu — mond el saját magáról. A fasiszták — a maguk módján — őszinték. A kommunizmus és a fasizmus különbségéről általában azt hisszük, hogy az előbbi szép, jó, humanista eszméket hirdetett, de azokat meghamisította és deformálta, míg nácizmus eszméi eleve rosszak voltak, ezért nem lehetett deformálni, csak alkalmazni.15 Legfeljebb a tényközlést övező heroikus frazeológiát kell lehántani, a tények önmagukért beszélnek. Codreanu — immár több nyelven is olvasható — önéletrajza is önmagáért beszélő munka. Azért is, mert nem szeretett írni, és maga is megvallotta, hogy szívesebben vág fát, mint ír.16 És aki ilyeneket mond, legfeljebb elhallgat bizonyos dolgokat. A román irodalomból a xenofob mozzanatok ragadták meg az eszmélkedő gyermeket, aki N. Iorga és A. C. Cuza cikkeit falta. Iorga széles látókörű történész, enciklopédikus elme, igaz, antiszemita, de antiszemitizmusának intenzitása változó,171918 után több mint egy évtizeden át a megértés szellemében írt a zsidókról, a numerus clausust középkori babonának minősítette.18 Az 1848-as forradalmak bukása után a román nacionalizmus erősen összefonódott az antiszemitizmussal. Ennek rasszizmusba hajló formáját Cuza képviselte, eredetisége agresszivitásában rejlett, helyzete is eredeti: antiszemita közhelyeket összeollózó munkával lett egyetemi tanár, a politikai gazdaságtané. A furcsa páros 1895-ben részt vett az „Egyetemes Antiszemita Liga” alapításában, aztán 1910-ben együtt hozták létre a Nemzeti Demokrata Pártot,19 amelynek Ion Zelea Codreanu is oszlopos tagja lett. 1919-20-ban mindketten ott voltak a parlamentben, és a házelnök, Iorga életét keserítették - szellemeskedéseikkel. Ma inkább csak kínosan mosolygunk, de akkor ott jókat nevettek. Az idétlenkedés gazdag tárházából a legszellemesebb megnyilvánulás talán az volt, amikor Cuza egykori harcostársa, Iorga filoszemitizmusát megsokallva — a tudós-poli13 Corneliu Georgescu: Un om §i o acjiune. Sibiu, 1925. 6.; Ion Banea: Cápitanul. Timi§oara, [1936.] 1995. 16. 14 Veiga: Istoria Gárzii, 51. 15 Ernst Nolte - Thomas Roman-. Questions a Ernst Nolte. (http://www.eurozine.com/articles/ 2003-03-28-roman-fr.html) (2012-02-12) Nolte szerint ez a különbségtétel jogos, de neki azért nem tetszik, mert fel kell tennünk a kérdést, hogy a jó eszmék deformálása, vajon nem akkora rossz, mint a rossz eszmék kivitelezése. 16 Veiga: Istoria Gárzii,, 51 17 William O. Oldson: The Historical and Nationalistic Thought of Nicolae Iorga. New York, 1973. 18 Leon Volovici: Ideológia nacionalista §i «probléma evreiascä» in Románia anilor 30. Buc. 1995. 19 Volovici: Ideológia, 41^13.
