Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845
851 tikus hiúságára célozva — a szakállas asszony menopauzáját emlegette.20 Corneliu Z. Codreanu a ’30-as évek derekán Cuza-Iorga olvasmányaiból három életeszményt emelt ki, ezek: minden román egyesülése, a parasztság számára tulajdon és politikai jogok megadása, a zsidókérdés megoldása. A családi légkörből is ez áradt. Cuza volt a keresztapja. Nővérét Irredentának keresztelték, fivéreit, Traiannak, Horiának, Decebalnak. Corneliu hitelesen emlékezett: Iorgából szívta magába azt a történelemszemléletet, amelyben a nemzet a holtak, az élők és az eljövendők közössége, amely állandó külső és belső veszélynek van kitéve.21 Ez csigázta fel a fantáziát, aztán a történelem mozgósított: a világháború, és ami után következett. 1919 tavaszán esetleges szovjet támadás elhárítására mintegy 20 líceumi diákot maga köré gyűjtött a dobrinai erdőbe, ahol hadgyakorlatokat tartották, és fedőszervként megalapították a Mihail Kogálniceanu nevű kulturális egyletet.22 Aztán Jászvásárt is megtalálta az ellenséget mint tanár az ipari mesteriskolában és mint joghallgató az egyetemen. A konfliktust Románia geopolitikai helyzete hozta magával, és az, ahogy Románia a modernitás újabb szakaszába lépett. A VASGÁRDA SZÜLETÉSE Codreanu és Mota egymásratalálása az antiszemita diákmozgalmakban Moldva alkotta Románia szovjet frontját. Miután győzött a szovjet kommunista forradalom, 1918 januárjában Besszarábiában kikiáltották a Moldáviai Demokratikus Köztársaságot, népgyűlésen mondták ki a Romániával való egyesülést, és a román hadsereg be is vonult. Ez a Prut és Dnyeszter közötti terület a moldvai vajdaság szerves része volt, a 15. század végén déli tengerparti részeit a török birodalom kebelezte be, majd 1812-ben Oroszország foglalta el az egészet, de 1856-ban a nyugati hatalmak a Duna-hajózás szabadságának biztosítása miatt Moldvának adták át a Delta melletti megyéket, amelyeket aztán Oroszország 1878-ban visszavett, holott Románia mellette lépett be a törökellenes háborúba. Szovjetunió nem ismerte el az első világháborút lezáró békéket. Románia számára állandó veszélyt jelentett a hatalmas szomszéd, mely egyelőre még csak a világforradalom ígéretével fenyegetett. Proletárforradalomnak Romániában nem volt bázisa, de az orosz forradalmi kultúrának mindig is volt hatása Moldvában. Oroszországból települt át a román szociáldemokrácia alapító egyénisége C. Dobrogeanu-Gherea, és az úgynevezett poporanista irányzat egyik hangadója, C. Stere, aki a kisparaszti gazdaságban látta a jövő alapját. Besszarábiával viszont olyan radikálisabb elemek kerültek Romániába, akik a szocialista mozgalmakat erősítették, a jászvásári munkásságot sztrájkra hívták. Ennek reakciójaként alakult meg a Nemzeti Öntudat Gárdája, munkásokból, kézművesekből, kispolgárokból. Elnöke C. Pancu, herkulesi termetű műszerész, harcba szólított, Codreanu pedig lelkesen csatlakozott. A gyárakról leszedték a vörös zászlókat, helyükbe a nemzeti trikolort tűzték ki. Kereszteshadjáratot hirdettek az idegenek ellen, az egyház nemzeti összetartó 20 Nicholas M. Nagy-Talavera: Nicolae Iorga. Ia§i, Oxford, 1998. 136. 21 Codreanu-. Pentru legionari, 7-9. 22 Codreanu-. Pentru legionari, 10.
