Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A Vasgárda születése IV/845
846 MISKOLCZY AMBRUS igen, mennyire? A kérdést a „Légionárius Mozgalom” 1990-es nyilatkozata így próbálta megválaszolni: „»A Vasgárda vagy a Légionárius Mozgalom« 1920 végén jelent meg a jász vásári egyetemen, ebbe a szervezetbe gyűlt a román diákok egy része Corneliu Zelea Codreanu vezetésével.”5 Ez így kicsit hamis, mert 1927-ben alakult meg a Szent Mihály Arkangyal Légiója, és ennek egyik paramilitáris szervezeteként alapították a Vasgárdát, amely aztán a mozgalom szinonimája lett, és okkal, mert a mozgalom maga is paramilitáris jellegű volt. Viszont az idézet nyilatkozat jól érzékelteti a Gárda és az 1920-as évek antiszemita diákmozgolódásai közötti folytonosságot. Az alapítók pedig 22-es nemzedéknek nevezték magukat. A 22-es nemzedék A világháborús győzelem ára avagy I. I. C. Brátianu hatalmi játéka 1922 a koronázás éve. Október 15-én a királyt, Ferdinándot és nejét, Mária királynét még egyszer megkoronázták immár az új, nagy Románia királyává. Ferdinándot „a lojálist”, mert míg nagybátyja, Károly király 1914-ben belehalt abba, hogy nem teljesíthette a központi hatalmakkal, Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával még 1883-ban kötött szerződését, és nem léphetett be velük szövetségben a háborúba, mert a koronatanács ellenszegült. Ferdinánd viszont lojális volt a nagy nemzeti célhoz, az ország és népe „kiegészítéséhez”, 1916-ban belépett a nagy háborúba az antant oldalán, és bár kénytelen volt 1918 tavaszán különbékét kötni, mégis 1918 végén hadviselő félként lépett fel. A hivatalos Románia úgy tekintette, hogy Nagyrománia az ő műve, miközben az erdélyi és magyarországi románok nemzeti gyűlése 1918. december 1-jén kimondta az egyesülést Romániával. A konzervatív államférfi E Carp, az egyetlen, aki 1914-ben a koronatanácsban amellett állt ki, hogy Románia Németország és a Monarchia mellett lépjen hadba, miután az ország mégis a győztesek oldalára került, annak ellenére, hogy különbékét kötött keserűen szellemeskedett: „Romániának olyan szerencséje van, hogy nincs szüksége államférfiakra.” Míg az ókirályság az egykori vajdaság Moldva és Havaselve területét foglalta magába, mintegy 130 ezer km2-t, az új Románia már Besszarábiát és Bukovinát, valamint Erdélyt, Máramarost, valamint Bihar és Bánság egy részét. Románia területe 295 ezer km2-re nőtt, lakossága pedig több mint felével, 7,5 millióról 16,5 millióra. A mindenható liberális miniszter, I. I. C. Brátianu, a nagy Ionéi, mégsem volt boldog. Keserűen és ravaszul hagyta ott a béketárgyalásokat, mint aki nagyon megsértődött. És azt is tette. Látnia kellett, hogy az történik, amit a két győztes hatalom Franciaország és Anglia akar. Ezért vonult vissza egyébként az Egyesült Államok elnöke, Wilson is. O a népek demokratikus önrendelkezési jogára épülő modern demokratikus rendszereket akart, aztán látnia kellett, 5 Pentru cunoa§terea adevárului. Declarafia Mi^cárii legionare. 1990. (különlenyomat: fara §i exilul. 1990. 9-10. sz.) 8.
