Századok – 2014
TÖRTÉNETI IRODALOM - Csikós Gábor: Bartha Ákos: Falukutatás és társadalmi önismeret. A Sárospataki Református Kollégium faluszemináriuma (1931-1951) történeti kontextusai III/818
Történeti munka sosem állhat meg ugyanis a tények ismereténél, ezeknél bővebb tudást kell teremnie, olyat, ami hozzájárul a világ megértéséhez. (Huizinga, Johan 1997: A történelem fogalmának meghatározása (1929) in Tolnai Gábor vál. A történelem igézetében - Válogatott tanulmányok. Akadémiai Kiadó Bp. 16-17) A monográfia megfelel ennek a huizingai követelménynek akkor, amikor a kortárs ideológiai mezőben is elhelyezve tárgyalja azt a faluszemináriumot, amelyet már a kortársak is a népi mozgalom kicsinyített másaként emlegettek. A kor összes ideológiája két nagy társadalmi kérdéstömb körül járta pályáját. Az egyik ilyen a földkérdés volt, melyről már az 1879-es székesfehérvári gazdakongresszuson is sürgetéssel beszéltek tartva a parasztság elszegényedésétől és kultúrájának, társadalmának felbomlásától. (Vö. Vári András: Urak és gazdászok. Arisztokrácia, agrárértelmiség és agrárius mozgalom Magyarországon, 1821-1898. Argumentum) A másik kérdés újabb keletű, de legalább olyan súlyos: Trianon, a vesztes háborút követő területi változások okozta következmények. Az országhatárok módosulása és a földkérdés ráadásul még egymás hatását is növelte, mivel a békeszerződés tovább rontotta a magyarországi birtokmegoszlást. A történelmi helyzet válságos volt; és Trianon revíziója vagy a birtokstruktúra átrajzolása nem hárulhatott a pataki kollégiumra. De éppen az ilyen nehéz idők követelik meg a tetteket. Ahogyan Kosztolányi Dezső megfogalmazta: „szeretem a világmegváltókat és emberboldogítókat , akik nem azt jelentik, hogy a jólét ezután általánossá válik, és mindenki pezsgőben fog fürödni, kappanban törülközni, hanem egyszerűen közlik, hogy holnaptól kezdve a kenyér kilója három fillérrel olcsóbb.” (Kosztolányi, Dezső 1974: Szeretem in Réz Pál vál. Sötét bújócska. Szépirodalmi Könyvkiadó, 496.) A pataki kollégium ezen három fillérje a mozgalom vezető alakjának, Újszászy Kálmánnak a megfogalmazásában a következő: egy leendő tanító esetében nem az a fő kérdés, miként fog tanítani, hanem hogy milyen lesz az a közösség, amelynek képe évtizedek múltán a munkássága révén kirajzolódik majd (68. oldal). A faluszeminárium nem faluvezető kurzus, nem falukutatás és nem is néprajzi feltárás, fő célja a falunevelés, melynek érdekében hajlandó felhasználni a részproblémákra összpontosító kutatások eredményeit. Ha figyelembe vesszük, a mozgalom gyakorlatiasságát és a fő ideológus, Újszászy gondolatainak modernségét (rendszerszemlélet, interdiszciplinaritás), talán nem elhamarkodott az ítélet, hogy a példabeszédbeli szegény özvegy néhány fillérjének hozzájárulása ez az ország helyzetének javításához. Az interdiszciplinaritás nemcsak a tárgy kapcsán merül fel, de ez a szellemisége magának a könyvnek is. Divatos jelenség ez ma, de könnyen lehet, hogy nem bizonyul a bölcsek kövének, sőt ellenkezőleg, amit ma gyógyírnek gondolunk a történettudomány bajaira, éppen a tudás rákkeltő ágense lesz azáltal, hogy lényegtelen információkat szaporít, összefüggést sejt, ahol csak együttes előfordulás van. Jelen könyv esetében viszont szerencsére nem erről van szó: az interdiszciplinaritás nem öncél. Bartha Ákos irodalmi és történeti háttérrel rajzolja meg a mozgalmat, amely indokolt, hiszen az elkészült szociográfiák nemcsak történeti források, de egyúttal irodalmi alkotások is. Bartha Ákos korábbi munkáiban is jelen volt az irodalmár és történész megközelítés szerencsés kettőse. írt irodalomtörténeti tanulmányt (Berettyóújfalu sajtóéletének szépirodalmi értékei 1920 előtt, Bihari Diéta, VI-VII, Berettyóújfalu, 2010 145-159.), foglalkozott lokális történetekkel (Élet Berettyóújfaluban a dualizmustól a rendszerváltozásig = Berettyóújfalu az újkőkortól napjainkig szerk. Kállai Irén, Hajdú - Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága - Berettyóújfalu Önkormányzata, Berettyóújfalu, 2011, 50-78.), és ez a szemlélet hatja át jelen művének egészét is. A könyv négy — egyenként római számmal jelölt — tematikus egységeinek alfejezeteiben egymást váltják a történeti — kronologikus és a leíró — elemző részek. Az első komplex egység „A faluszeminárium történeti háttere” címet viseli. Komplex már csak amiatt is, hogy a történeti háttér kettős jelentésben értelmezhető. Jelenti egyfelől a vidék történelmi múltját, amely nemcsak a földkérdés történetét foglalja magába (amelyet 1848-tól követ végig a szerző), de ennek részben a következményeként is értelmezhető vidéki közegészségügy és iskoláztatás helyzetét is. Jelenti másfelől a kollégium eszmerendszer előzményeit, a hozzá hasonló kezdeményezéseket is úgy, mint Széchenyi Szövetséget vagy Folklore Fellows-t. Ezeket a kronologikus részeket követi Újszászy Kálmán eszmerendszerének ismertetése. A második fejezet a faluszeminárium tevékenységét dolgozza fel. A megközelítés döntően időrendi, de itt is helyet kapnak elemző részek. Kiemelendők például a sárospataki „munkatáborról” írtak, melyek nemzetközi összehasonlításban tárgyalják ezt a totalitárius államok által később kompromittálódott fogalmat. Bár a szervezők munkatáborként hivatkoztak a sárospataki táTÖRTÉNETI IRODALOM 819
