Századok – 2014

KÖZLEMÉNYEK - Bobay István: Egy kalandos sorsú magyar huszár, Jajczay József élettörténete. Különös tekintettel a Hawaii-szigeteken végzett kapitányi és kiképzői tevékenységére és az egyéb 19. századi hawaii-magyar történelmi kapcsolatok kérdéséről III/747

expedíciós sereg végül Mexikóban letelepedett magyar tagjainak a sorsáról is. Ezen egyik írása 1867. december 1-jén jelent meg a Vasárnapi Újság hasábjain Mexikóból (eredeti levél) alcímmel. Ebben a szerző a kint maradt magyarok élethelyzetének a bemutatásakor megemlíti, hogy „Jajczay volt főhadnagy egy kalapgyárban dolgozik”,62 Több mint egy évvel később 1868. december 27-én je­lent meg ezen beszámolójának második része, immáron Eredeti levél Mexikóból címen, szintén a már idézett hetilapban. Ezen cikkből megtudhatjuk, hogy a kalandos sorsú huszár főhadnagy „Jajczay József volt honvédtiszt, kardját szeg­re akasztva, mint gépész működik”52 52 53 Mexikóvárosban. A Közép-Amerikai ál­lamban eltöltött éveire vonatkozólag azonban több információ nem áll rendel­kezésemre. Az utolsó dátum, amikor Jajczay még biztosan Mexikóban tartóz­kodott 1868. november 26., ugyanis Sarlay Pálnak a második hazaküldött leve­lén ezen keltezés szerepel. Ezt követően valószínűleg több honfitársához ha­sonlóan Jajczay József is szerencsét próbálhatott az Egyesült-Államok dél-nyu­gati partvidékén, ugyanis 1872 nyarán a kaliforniai San Franciscóban szállt fel a Csendes-óceán, vagy ahogyan akkoriban idehaza nevezték a Csöndes-tenger közepén fekvő szigetvilágba induló hajóra. EGY MAGYAR HUSZÁR, JAJCZAY JÓZSEF ÉLETTÖRTÉNETE 757 A Hawaii-szigeteki Királyság A Hawaii-szigetek — vagy ahogyan a 18-19. században nevezték Sand­­wich-szigetek — egy a Csendes-óceán közepén elhelyezkedő, vulkanikus szige­tekből álló északnyugatról délkeleti irányba elterülő szigetsor, amelyek délke­letről északnyugat felé haladva a következőek: első a sorban a névadó és egyben a legnagyobb kiterjedésű Hawaii; Maui; Kahoolawe; Lanai; Ohau — itt találha­tó a szigetek fővárosa Honolulu —; Kauai és Niiahu, illetve hivatalosan is a Ha­waii-szigetek részét képezi az ezen szigetek folytatásaként északnyugati irány­ba elterülő, Nihou szigettől a Kure atollig húzódó apró lakatlan szigetek és atollok láncolata. A trópusi éghajlaton elhelyezkedő felsorolt nyolc sziget közül jelenleg Kahoolawe sziget kivételével mindegyik lakott. A szigetek őslakossága a polinéz kultúra egy sajátos képviselője. A szigeteket az angol James Cook kapitány fedezte fel 1778 januárjában — aki 1779-ben itt lelte halálát —, de valószínűleg nem ő és tengerészei voltak az első európaiak, akik először a szigeteken partra szálltak, ugyanis egy levél szerint a spanyol hajósok már 1606-ban kikötöttek a szigeteken vízfelvétel cél­jából, azonban akkoriban nem keltette fel érdeklődésüket a szigetvilág létezé­se.54 A 18. század végén a különféle törzsi vezetők által uralt szigetvilágot, Cook kapitány halála után I. Kamehamea királynak sikerült egy kézben egyesíteni, ezzel létrehozva a Hawaii-szigeteki Királyságot, amely felett egészen 1819. má­jus 8-án bekövetkezett haláláig uralkodott.55 Halála után a királyság trónján fia Liholiho, II. Kamehamea néven követte, aki egészen 1824 májusában, London-52 Sarlay Pál: Mexikóból (eredeti levél). Vasárnapi Újság 11. (1867) 48. sz. december 1. 591. 53 Sarlay Pál Erdeti levél Mexikóból. Vasárnapi Újság 15. (1868) 52. sz. december 27. 639. 54 Hawaii State Arrchives, Chronological File 1790-1849, 1846: Jun 25-30. 402-17-391. 55 Gavan Daws : Shoal of time:A history of the Hawaiian Island., University of Hawaii Press, Honolulu, 1968. 29-53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom