Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Zakar Péter: A Kassai Egyházmegye tábori papjai 1848/49-ben III/727
A KASSAI EGYHÁZMEGYE TÁBORI PAPJAI 1848/49-BEN 739 szükséges felhatalmazást, miután Mednyánszky Cézár tábori főpap értesítette a püspökséget a kinevezésről.69 Szolgálatával kapcsolatban csak néhány adatra sikerült találnunk az „1848 - 49. Történelmi Lapok” című folyóiratban. Eszerint Prámer a szabadságharcot követően fájó szívvel beszélte el, hogy egy halálraítélt ifjú hadnagynak az agyonlövetésénél kellett többek között lelkészi szolgálatot teljesítenie és a kivégzés után a legénységhez buzdító beszédet intéznie, hogy lássák, miszerint a tiszt is halállal bűnhődik, ha hazája iránti kötelességét nem teljesíti.”70 Az isaszegi csata (1849. június 6) után Gödöllőn Prámer Alajos mondta a tábori hálaadó nagymisét, amit Kossuth Lajos is végighallgatott. 1849. június 28-án, a győri ütközetet követően, a súlyosan sebesült Kossuth Sándor alezredessel és Matolay Viktor századossal együtt utoljára hagyta el Győrt.71 1849. szeptember 2-án, a szabadságharcot követően már ismét alkalmazást kért egyházmegyéjében. König János helynöknek többek között a következőket írta: „A Görgei vezérlete alatt állott magyar tábor a túlnyomó erejű orosz sereg által, s egyéb körülmények miatt lefegyvereztetvén, s feloszlattatván, s így a tábori lelkészeti állomás, melynek a VII. hadtest egyik hadosztálya melletti elfoglalására Főtisztelendő káptalani helyettes úr f. évi Február hó 16-án 139. hivatalos jegyzőkönyvi szám alatt kelt, s másolatban ide mellékelt rendeletében nekem engedélyt adni méltóztatott, megszüntettetvén, ezen egyházi megyébe, Tisza-Tokaj városába, mint különben is szülőföldemre, s testvéreim lakhelyére minden kellékekkel ellátott úti levél mellett visszatértem, jövendő alkalmaztatásomig itt maradandó.”72 König válaszában kifejtette, hogy Prámer szolgálata valóban hasznos lett volna az egyházmegye számára, ha röpiratával a káptalanról szóló egyházi tanítást nem zavarta volna össze. Ezzel kapcsolatban vizsgálatot indítottak ellene, ezért jelenleg nem kaphat alkalmazást az egyházmegyében. Prámer először szóban, majd írásban is bocsánatot kért a káptalantól 1848-ban megjelent munkája miatt.73 Hosszas huzavonát követően Prámer írásban is visszavonta korábbi nézeteit és ezt a nyilatkozatát a Religio című lapban is közzé kellett tenni. Eszerint Prámer „az 1848. évben megjelent röpiratja kiadását megbánván, azon röpiratbani a Jézus anyaszentegyháza, és hitágazatai szerinti rendszere és kormányzási formája elleni állításait visszahúzza.”74 Ezt követően nevezték csak ki Sátoraljaújhelyre, Vitéz Vince mellé káplánnak.75 69 König János - Prámer Alajosnak. [Kassa,] 1849. február 16. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos 1849:139 (latin, mellette Görgei napiparancsának hitelesített német példánya), vö.: AACass Cancellaria Dioecesana Protocollum Anni 1849i. Nr. 139 (latin). 70 1848 - 49. Történelmi Lapok. 1894. július 15. 131. 71 Ibidem. 72 Prámer Alajos - König Jánosnak. Tokaj, 1849. szeptember 2. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos 1849:691 (magyar). 73 Prámer Alajos - A kassai káptalannak. Nádas, 1850. július 31. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos 1850:1318 (latin). 74 Prámer Alajos - Kunszt Józsefnek. Nádas, 1851. február 16. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos 1851:229 (latin, magyar). 75 [A kassai püspökség] - Prámer Alajosnak. [Kassa,] 1851. április 7. AACass Personalia eléri dioecesani. Prámer Alajos 1851:545 (latin).
