Századok – 2014
KÖZLEMÉNYEK - Gángó Gábor: Báró Eötvös József Eperjesen, 1837-1838 III/715
723 merkedtek meg Pesten,48 és az utóbbi 1835-ben volt Eperjesen jurátus.49 50 Kerényi Frigyes 1822-es, aligha kapcsolódott ekkor be a társaságba, míg Vachott Sándor 1838-ban már Nógrádban tevékenykedett joggyakornokként. Ezzel együtt Pulszky semmi égbekiáltóan hamisat nem mondott, hanem a problémát az életrajzírók maguk gerjesztették azzal a kettős igénybejelentéssel, hogy Eötvös József nemcsak huzamosan tartózkodott a kérdéses korszakban Eperjesen, hanem e tartózkodás jelentős vagy döntő befolyást is gyakorolt szellemi fejlődésére. Ennek érdekében Voinovich Géza a térben, Sőtér István az időben tolja el Eperjest és benne Eötvöst egy misztikus dimenzióba. A fordulat Voinovich Gézáé (ugyanis Ferenczi Zoltánnál nincsen szó semmiféle irodalmi körről), aki szerint Eötvös külföldi útja után „1837-ben megférfiasodva, kifejlődötten tér haza, s Eperjesen telepszik meg, mint a kerületi tábla ülnöke.”60 Voinovich Géza az eperjesi miliőt Pulszkyra támaszkodva rajzolja meg. O iktatja be a Pulszky-féle beszámoló elemeinek visszaidézése elé a vezérmondatot, miszerint „Eperjes művelt város volt”51, ami igen-igen rokonszenvező olvasattal még talán tekinthető az általa felhasznált leírás sugalmazott üzenetének. Voinovich Géza a fiatal Eötvös általa feltételezett párhuzamos borsodi és sárosi életének időbeli összeférhetetlenségével nem foglalkozik, a térbeli távolságot az egymástól 163 km-re fekvő Sály és Eperjes között egyszerű megoldással hidalja át: ,,[s]okat jártak a környék úri házaihoz [ti. az állítólagos irodalmi kör tagjai], kivált Eötvös nagyapjának közel sályi birtokára.”52 53 54 Sőtér Istvánnál teljesedik ki az eperjesi korszak és annak mitológiája. Ahogy írja, „Pulszky Ferenc szerint Eötvös Eperjesre kerül a nagy külföldi út után, és az 1838-as év javarészét ott tölti.”53 Amint láttuk, az Életem és korom szerzője ezt nem állította; Voinovich Géza tézismondata nyitotta meg az utat e még erősebb állítás irányába. Sőtér István látni engedi, hogy látja a nehézséget az életrajznak a Voinovich Géza-i kettős igénybejelentés talaján álló kikerekítése terén (amely álláspontra mindamellett maga is ráhagyatkozik), ezért ezt írja: „Pulszky évszám-adata nem megbízható”.64 Nem általában vonja kétségbe a beszámoló hitelét az irodalmi coetusró\, hanem csak el akarja tolni azt időben egy életrajzilag a források által nem „foglalt” időszakra, de nem nyilatkozik arról, hogy mely időszakra. „Nem tudjuk megmondani”, úja, „miként kapcsolódik össze a sályi idillel az Eperjesen töltött időszak”55, illetve nézete szerint a „tartózkodás időpontjának szabatosabb meghatározása még a későbbi kutatásra tartozik [...], habár mindazt, amit [Pulszky Ferenc] Eötvös eperjesi tartózkodásáról ír, hitelesnek tekinthetjük.”56 BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF EPERJESEN, 1837-1838 48 Fenyő István: A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon. Bp. 1997. 125. 49 Fenyő A centralisták i. m. 126., 129. 50 Voinovich Géza: B. Eötvös József. Bp. 1904. 15. kiem. G. G. 51 Voinovich G.\ B. Eötvös i. m. 15. 52 Voinovich G.: B. Eötvös i. m. 16. kiem.: G. G. 53 Sőtér István: Eötvös József. Bp. 1965. 49. 54 Sőtér Eötvös i. m. 49. 55 Sőtér Eötvös i. m. 49. 56 Sőtér Eötvös i. m. 49.
