Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830 III/625
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 635 tároztatott. Ezenkívül szabad lészen a zsidóknak tulajdon vallásuknak Mózes törvénye szerint való gyakorlása, és ebben őket senki sem háborgassa, annyival kevésbbé ne bosszantsa: A katholikusok ünnepeit azonban külsőképen megtartani kötelesek, házaikban a lármát okozó munkálatokat kivéve, akárminő munkát végezhetnek. Büntetés terhe alatt azonban eltiltatik, hogy keresztény cselédeiket ünnepeik és istentiszteletök gyakorlásában megakadályozzák. Szabad lesz a zsidóknak a keresztényeknek kiszabott tanítás módja szerint (kivévén a vallást illető tárgyakat) tulajdon iskolákat állítani, sőt más közönséges iskolákat, akadémiákat és egyetemet látogatni, ottan doctori gradust nyerni és a szabad mesterségeket gyakorolni. Ha valamelyik zsidó valami bűnbe esik, vagy valamely kereszténynyel polgári pere volna, a nem nemes keresztények számára megállapított törvények szerint fog eljáratni.A zsidók között támadt polgári pereket és egyenetlenségeket pedig legyen nekik szabad, az eddigi szokás szerint, rabbijok elé vinni s onnan az országos törvényszékekhez fellebbezni. A szerződéseket, valamint üzleti könyveket s mindazon irományokat, melyek a törvényszéknél bemutatandók, nem zsidó nyelven, hanem azon nyelven írandók, mely az ország vagy a kapcsolt részekben használatos. Tartozik továbbá minden zsidó a keresztények módja szerint kereszt- és vezetéknevet választani, azzal minden Írásban élni s azt az illető törvényhatóságnak Írásban eleve beadni, az akármely vallású kóborlókra kiszabott rendelések a kóborló zsidókra is kiterjesztetnek.”37 November 12-én ezzel kapcsolatosan két kérdést vitattak meg. Az elsőnek lényege az volt, hogy már a régi törvényekből is kitűnik, hogy régóta élnek zsidók az országban, és hogy a törvényi szabályozásnak nem csak az a dolga, hogy biztonságot nyújtson nekik, hanem hogy a létfenntartásukat is segítse, hogy ezáltal ne legyen szükségük megélhetési bűnözésre. A másiknak lényege pedig az volt, hogy mivel a zsidók kereskedelmi és kézműves tevékenységet végeznek, az ezek gyakorlását korlátozó előírásokat hatálytalanítani kell. Majd ezek után elsőként azt vizsgálták, hogy vajon valóban hatályon kívül kell-e helyezni minden korábbi törvényt és királyi rendeletet, amely a zsidókkal szemben fogalmazódott meg. Majd ezeket áttekintve, mint a tenger felé irányuló kereskedelemmel, valamint a kapcsolt részekkel kapcsolatosakat, megállapították, hogy Horvátországra, Szlavóniára és Dalmáciára ugyanazon elveket és előírásokat kell alkalmazni, ugyanakkor ebben az 1729. évi 19. törvénycikk értelmében ki kell kérni az ottaniak véleményét is. Közben viszont semmi akadálya sincs annak, hogy ha letelepedési jogot ugyan nem is kaphatnak, kereskedelmi és tartózkodási joguk legyen. Majd ezt meg is formulázzák. A tárgyalás folytatódván arról esik szó, hogy mi legyen azzal a szabályozással, ami a bányavárosokból és 7 mérföldes körzetükből kitiltja a zsidókat. Ezt nem találják megalapozottnak, sőt, a szomszédos településekre nézve inkább hátrányosnak mondható, ezért csak annyit hagynak meg, hogy a bányavárosok területén nem telepedhetnek 37 Szántó Sámuel: Adalékok a zsidók történetéhez Magyarországban, 1770-1840. Magyar Zsidó Szemle, 1886. 523-524., aki elsőként közli a forrást magyar nyelven, vö. I. Planum Excellentissimi ac Illustrissimi Domini Comitis Josephi Haller, De futura Judaeorum in Regno Hungáriáé qualiter stabilienda conditione. Planum Futurae Judaeorum in hoc Regno qualiter stabiliendae Conditionis. In: Opus excelsae deputationis regnicolaris in publico-politicis quoad objecta articulo 67. anni 1791. regnicolariter sibi delata elaboratum. Typ is Ludovici Länderer de Füskút, Posonii, 1826. 3-8.
