Századok – 2014
TANULMÁNYOK - Markó Richárd: Adalékok a magyarországi zsidóság közjogi helyzete történetéhez rendi országgyűléseink tükrében 1790-1830 III/625
A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓSÁG KÖZJOGI HELYZETE ...1790-1830 633 embereknek, mint hasznos lakosoknak a természet, és a természet Urának Szent törvénnyel szerént tartozunk. - Igaz dolog ugyan, hogy ezen Vallások Hazánkban született Hazafiúi jussal nem bírnak, hanem tsak jövevények, de ha már egyszer őket szárnyaink alá fogadtuk, úgy láttzik, hogy valamig tsak ezek polgári kötelességeiket tellyesittik, az az törvénnyeinket meg tartyák, a Birodalom, és a Vallás fundamentomit nem áskállyák, sőtt inkább a Hazának javát vélünk együtt tellyes erővel munkalódgyák, mind addig a közönséges társaság javára nézve illendő, sőtt meg kell őket a Hazában tartani.”27 A különböző vallások „megegyeztetésével” kapcsolatosan a következőket olvashatjuk Keresztury József munkájában: „Az Abrahám maradéki-is (a)28 várják közöttünk békességben Messiásokat, és azoknak sebeibe-is szabad legyen tölteni olajat, és bort a’ Nagy szombati Samaritánusnak (b)29 tsak aranyos Városainkra ne mennyének, (c)30 hogy környűlmetélkedésnek törvényeik alá a’ Körmötzi arannyainkat-is ne vessék. És úgy lön, és meg-szűntek minden veszekedések, és viszsza vonások, mellyeket a’ vélekedéseknek külömbségei eddig okoztanak.”31 Hajnóczy József, a kor jeles felvilágosult alakja pedig a következőképpen vélekedik egyik írásában (Ratio proponendarum in comitiis Hungáriáé legum): „A zsidók is megérdemlik figyelmünket. Adjuk meg nekik is a természeti jogokat, s a többi lakossal azonos módon terheljük meg őket. Ne gátoljuk lelkiismereti szabadságukat. Ha vonakodnak azon terhek viselésétől, melyek mindenkire közösek, valami mérsékelt váltság fejében mentsük fel őket. Folytassuk azokat az intézkedéseket, melyeket művelésük érdekében már eredményesen foganatosítottak.”32 Akadtak példák is azonban egyes írásokban, melyekben nem a felvilágosodás korának szellemi vívmányai, mint inkább a pillanatnyi hév gyakorolnak hatást az olvasóra, mint például gróf Batthyány Alajos egyik munkájában — maga is felvilágosult politikusnak számított —, aki amikor a protestánsok templomépítésének korlátok közé szorításáról beszél, bosszankodik, mert a zsidók hasonló esetben akár könnyebben kapnak engedélyt, s ezt igazságtalannak tartja, „...mert egy mosdatlan, a gyalázat szennyével teljes népnek az ország bármely zugában szabad évi türelmi adó fizetése mellett templomokat építeni.”33 A zsidókkal kapcsolatos gyalázkodó, szitkozódó megnyilvánulások nem ritkák a korszakunkban, melyekről olykor maguk a zsidók, olykor egyéb kortársak tesznek említést.34 27 Osvald Zsigmondi-. Az Igaz Hazafi Kinek Tulajdonságit Együgyü Beszédbe Foglalta Egy Hazája S Nemzete Javat Óhajtó Szív. Nyomatt. Trattner Mátyás betűivel, Pesten, 1792. 111. vö. Concha GyA kilenczvenes évek...i. m. 104. 28 A’ Zsidók 29 Excidat illa dies aevo 30 A’ Bánya Városokból ki-rekesztettek 31 Keresztury József: Második Leopold Magyar Király, Eleuterinek, Egy Magyar Prófétának Látása Szerént. Fordította mulattságból Pozsonyi üres órájiban Sz.[irmai] Sz.firmay] A.[ntal], Pozsonban, Wéber Simon Péter költségével ’s betűivel, 1790. 195-196. 32 Csizmadia Andor (S. a r.): Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Akadémiai Kiadó, 1958. 92. 33 (A latin nyelvű szövegben a zsidó szó egyébként nem fordul elő, a türelmi adó megnevezésével utal arra, hogy valójában melyik népcsoportra is gondol.) idézi magyarul Concha Gy.: A kilenczvenes évek... i. m. 104. 34 „A mi Zsidó Nemzetünk az Országnak több Lakosai előtt mindenkor megvettetvén, ha tellyességgel nintsen is elnyomattatva: de leg alább minden felöl úgy öszve vagyon szorongatva, a
